Page - 357 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

357 réven, mely Bácska és Baranya terményeit kicseréli. A hegyvonal éjszaki árnyékában, a Karasicza keleti folyásánál a régi római Quadriburgum alatt Baán; Bodolya a Csibogáti török út torkában; és a Duna közelében Márok, Darázs, Isép, hol a jó szívű sokacz lakik, kevés némettel, szerbbel és magyarral barátságosan elvegyűlve, kikkel legfeljebb a lótenyésztésben versenyez, és kerültet; a sokacz elkerüli a szerbet, a német a sokaczot, és a németet a karancsi magyar. A béllyei uradalomtól keletre terűi el és egész Siklós alá kiszögellik Lippe berezegnek szintén nagy kiterjedésű dárdai uradalma, melynek szék- helye Dárda, élénk mezővároska Eszék közelében. Fentebb egy másik uradalom, Német-Boly Monte-nuovo herczegé, mindkettő legnagyobb részben német lakossággal, melynek zárt határai között elvétve találkozik néhány szerb-sokacz község, és csak a szélein egy-két magyar. » Baranyamegye, mint hajdan, úgy ma is az ország legnépesebb megyéi közé tartozik, kilométerenként 62 főre menő, s az 5.170 kilométeren összes 320.000-nyi népességével, melyből 170.000 magyarnak, 110.000 német- nek, a többi horvátnak, szerbnek és bosnyáknak vallja magát. Ezek között 240.000 a római katholikus, 13.000 a görög-keleti, 13.000 az ágostai és 45.000 a református vallást követi. A megye hét közigazgatási járásra van osztva: A Mecsek-hegy vidéke a pécsi, pécsváradi és hegyháti járásokat foglalja magába; itt a lakosság nagyobb részben magyar s általában római katholikus. A siklós-villányi hegység környéke a siklósi és szentlőrinczi járásokra terjed ki, s népessége egészen magyar és legnagyobbrészben református; végre a baranyavár-kiskbszegi hegy éjszaki és déli lapályain a mohácsi és dárdai járások terülnek nagyobbrészben német és római katho- likus, tetemes számú magyar református és görög-keleti szerb népességgel. Ez a lakosság a városi nép kivételével általában földmíveléssel foglalkozik, magyarán mondva parasztság; az úri rend, a tehetősebb birtokos osztály, még csak most van alakulóban, régebben egyáltalában hiányzott, mivel e megyének középnemességét elszélesztette a kétszáz esztendős török szélvész, s midőn ez elmúlt, nem volt kinek visszatérnie, s a ki vissza kívánkozott is, nem ismerte meg többé az ő helye. Innen van, hogy volt idő, és pedig nem is oly régen, hogy az egész Baranya, a papi és alapítványi, és csekély számú középnemességi birtokok kivételével, három nagy-úri család, úgy mint Károly Lajos főherczeg, az Esterházy és Batthyány