Page - 389 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2
Image of the Page - 389 -
Text of the Page - 389 -
389
polgárság fölszólította Nádasdy Tamást, Kőszeg várának zálogbirtokosát,
hogy védelmezze meg a várost s tartsa meg a császár birtokában. Némethy
Gergely azonban Nádasdyt már ekkor Bocskay ügyének megnyervén, Nádasdy
egy ujját sem mozdította a város védelmére, s így az 1605 pünkösd napján
Bocskay fegyverei előtt kaput nyitott. A császári hadak azonban nem sokára
közeledvén, Bocskay hívei kénytelenek voltak a várost elhagyni. Ezután
egész a Bethlen Gábor alatt megindult mozgalmakig békét élvezett a város.
E mozgalmak azonban annál súlyosabban nehezedtek rája. 1619 deczember
14-én Bogrády János, Bethlen soproni őrségének kapitánya, mintegy 1000
huszárral Kőszeg külvárosába rontott, s a belvárost hódolásra szólította föl.
A tagadó válaszra Bogrády a külvárost fölgyújtatta, katonái pedig a polgár-
ságot bántalmazták és fosztogatták. Végre a városi tanács kénytelen volt
Bethlennek meghódolni. E meghódolás azonban nem igen volt valami
őszinte, mert Bethlen hadai ismételve is visszatértek Kőszeg alá, sőt 1620
őszén Bethlen maga is Kőszeg alatt táborozott, s annak külvárosát teljesen
elpusztította.
Az 1676-ik év egy viszontagságos sorsú asszony emlékét fűzi össze
Kőszeg nevével. Széchy Mária grófnő, a „murányi Venus", Wesselényi nádor
özvegye, kit egykor költők dicsőítettek s kortársai bámúltak, engedelmet
nyervén, hogy Bécsből távozhassék — a városi levéltár adatai szerint —
1676 október 14-én Kőszegre érkezett. Itt rokonai körében, azok szeretetétől
környezve, töltötte küzdelmes életének utolsó napjait a 80 éves, beteges-
kedő nádorné, s 1679 júliusban elhúnyván, hamvait Kőszegen tették örök
nyugalomra. Chernel Kálmán, Kőszeg történetírója, mikor 1873-ban az
egykori jezsuiták, most benczések Szent-jakab egyházában Jurisich családi
sírboltját fölnyittatta, különös figyelmet fordított az özvegy nádorné vég-
nyughelyének föltalálására. Miután a Jurisich-féle sírboltot, úgy az egyház
közép hajója és főoltára alatt elterjedő nagy sírboltot átkutatta, kiemeltetett
egy harmadik sírboltot fedő kőlapot is. Ezen a főoltártól nyugatra, az ima-
padok két sora között mintegy középen fekvő sírbolt nagyságra, építészeti
t
alakzatra nézve hasonló volt a Jurisich-féle sírbolthoz. Ejszakkeleti szögle-
tében egy széttöredezett emberi koponya, néhány csontdarab, két alacsony
vasállvány volt szemlélhető, melyen csak egyetlen egy koporsó nyugodhatott,
mely azonban tartalmával együtt, az említett tetem-maradványokon kivűl,
annyira szétmállott, hogy egykori miiétének jelei csak egyes porhalmokban
voltak fölismerhetők. Ámbár az idő hatalma minden biztosan tájékoztató
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Volume 16/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország IV (2)
- Volume
- 16/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 334
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch