Page - 412 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

412 voltaképen csak Sopronon alul nevezik, miután a nagyobb Somfalvi patak a Bánfalvival egyesűit. Az előbbeni patakot a soproniak Spittejbachnak nevezik, a Szent János lovagrendnek Sopronban e patak partján volt kórháza (Spittel) után. Magában az Ik-xa név első szótagjában állítólag egyik ősmagyar szavunk maradt meg, mely annyit jelentene mint „szent", a mi tehát tekintve a sok „va" végű folyó nevet, annyi lenne, mint szent folyó, vagy szent víz. A Hanságba ömlő, de azután odább keletre a Dunába folyó Répcze Alsó-Ausztriában ered és magába gyűjti az összes vizeket, melyek a Lánzséri hegyekben erednek. Ezeknek neve sokféleképen változik, példáúl: a Boris- falvától nyugatra eredő patak, neve elsőbben Rét, azután Nikits, Sió, Rereg és végre Iharos üveje\ torkolatánál két felé ágazik, egyik ága az Ikvának, másika a Répczének tartván. A Kis-Rába az öreg Rábából ott szakad ki, hol ez a megye délkeleti határát érinti és innen egyenesen éjszakra a Hanságnak tart. Maga a Stájer- országban eredő Rába a megye délkeleti szögletét szegi be. Régi időben sok oldalágat bocsátott ki, melyeknek mindegyike több névvel bírván, könnyen arra engedne következtetni, hogy hajdanában Sopronmegye vizekben igen bővelkedett. A kép teljessége végett megemlítendő, hogy a XVI. század végéig nagy számmal voltak itt a halas tavak; általán a haltenyésztés akkor igen virágzott ; még Sopron város árkaiban is tartottak halakat ; a halászati jog ezekben a polgármester szabadalma volt. Miként földszíne alakulásánál, úgy éghajlati sajátságainál fogva is két félre osztható Sopronmegye területe : a melegebb keleti félre és a hűvösebb nyugatira; a hőmérsékletben mutatkozó különbség oka a fekvés magassági különbségében rejlik. Az évi átlagos hőmérséklet e szerint 7 és 10 fok között váltakozik. A csapadékok mennyiségére nézve is megvan a helyen- kénti különbség; nyugaton, a hegyes vidéken gyakoribb az eső, mint a síkságon ; ennek oka Magyarország általános éghajlati sajátságaiban kere- sendő. Érdekes annak megfigyelése, hogy a nyugatról jövő zivataros felhők Sopronmegye határához érvén, rendszerint megoszlanak : az egyik felhő- tömeg a Lajta-hegység csapásán halad, és onnan a Dunának tart, a másik a Rozália, Soproni és Lánzséri hegységek fölött délkeletre fordul el. Az uralkodó szél a hegyes vidéken az éjszaknyugati, a síkságon az éjszaki ; a déli szélnek eredeti magyar neve Sopronmegyében kukszél.