Page - 443 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

443 szőlőt is szép mennyiségben szállít főleg külföldre. A magyaróvári uradalom- nak a Fertő-tó közelében levő nyúlási nagy szőlője szolgáltatta a régebben némi hírnévre is jutott „Seeweintt-t. Az állattenyésztés mennyiségileg a kis gazdánál megyeszerte hanyatlott, mi nemcsak annak tulajdonítandó, hogy a hányi szénát még folyvást Bécsbe adják el s a takarmánynövények termesztésére nagyobb gondot nem fordí- tanak, hanem annak is, hogy a legelőket aránytalanul megszorították és több ízben állati járványok okoztak nagyobb károkat az állat-állományban. A fajták közül leginkább el van terjedve az allgaui (a magyar-óvári és orosz- vári uradalomban), s a kis gazda kezén, hol még közös legelő van, a magyar szarvasmarha, míg a lébeny-szent-miklósi uradalomban berni és simmen- thaliakat tenyésztenek, a mezővárosok polgárságánál pedig egyéb piros- tarka fajta-keverék is található. A lóállomány a régibb időkhöz képest aránylag legkevésbbé változott mennyiségileg, minőségi tekintetben pedig javult. Az állomány (14.083 darab) javarésze a német vidéken található (angol fél vérek és Nonius ivadékok), míg a Szigetközben az apróbb arabs vérű származék van inkább elterjedve. A lótenyésztés emelését régebben a Párndorfban tartott lóversenyek is elősegítették, újabban az évenként ismétlődő jutalom-osztások és a megyei gazdasági egyesület által Magyar- Óvárott létesített csikó-legelő. Sertést a lakosok csak házi szükségletre tartanak. A zsellér-népnél nagyon felszaporodott a kecske, ellenben az egykor virágzó juhtenyésztés annyira hanyatlott, hogy a megyének már csak tíz községében tartanak juhot. Sajátságos jelenség, hogy Mosonmegyében az ipar nem tudott lábra kapni s megerősödni, holott e czélból tett kísérletekben már régen sem volt hiány. így Mária Terézia idejében Mosonban egy posztógyárat állítottak föl, mely azonban itt fölvirágozni nem tudván, csakhamar áttétetett Pozsonyba. Szintúgy nem volt hosszú életű a harminczas években Rajkán fölállított posztógyár sem. Majd a negyvenes évek végén keletkezett Szent-Miklóson egy czukorgyár, mely egy millió mázsa répa földolgozására volt berendezve, így ez időben Európa egyik legnagyobb czukorgyára volt. De épen nagy- szerűsége lőn megölője, mivel forgalmát 400.000 mázsa répa földolgozásán felül soha ki nem tudta terjeszteni. 1854-ben Albrecht főherczeg létesített Mosonban egy nagyobb szabású czukorgyárat, melynek kedvéért, csakhogy alkalmas répában hiány ne legyen, erdőt is irtottak; de ez sem bizonyult versenyre képesnek, s így 1872-ben működését megszűntették. Egy répa 56*