Page - 449 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

449 sör előállítására van berendezve 78 hektoliteres kettős főzőművel, 9.500 hektoliter befogadására szolgáló ászokpinczével s 896 négyszögméternyi malátaszérűvel. 1892-ben az uradalom 228 hektoliter palaczkos sör mellett 30.000 hektoliternél valamivel több ászok-, márcziusi és fejtett sört adott el. A városban a Deák-téren az uradalmi kastély ötlik szembe, melyben a főherczegi uradalmi igazgató lakik, s uradalmi hivatalok vannak elhelyezve. Ezen ódon külsejű emeletes épület sok magas rangú vendéget látott falai közt; a „pozsonyi "-nak nevezett békekötésnek is ez a kastély volt a • színhelye. Innen csekély távolra áll a díszes vármegyeház, melynek az 1884-ben alakúit mosonmegyei történelmi-régészeti egyesület figyelemre méltó múzeumát is magában foglalja. A fő-útczában, vagy mint tréfásan nevezik, az A—B vonalon, az uradalmi kastély tőszomszédságában a piaristák rendháza, kápolnája és 4 osztályú gymnasiuma van. A kegyes- rendiek rendháza mellett van a városháza, melynek díszes nagy terme nagy közönséget képes befogadni. Szemben vele látható a mosonmegyei takarék- pénztár kétemeletes nagy épülete, ez igen élénk forgalmú intézet, mely mellett még a nezsideri, boldog-asszonyi, mosonvárosi és nem rég Moson- Szent-Jánoson alakúit takarékpénztárak szolgálják a megyei közönség hitel- ügyét. A magánházak közt több csínos egyemeletes épület van, kivált a fő-útczán. A fő-útczán van egy ódon külsejű emeletes házikó, mely arról nevezetes, hogy a német lantos költészet egyik jelese, Lenau (családi nevén Niembsch von Strahlenau) Miklós, viharos életének egy rövid szakát itt élte le, 1822 októberében rendkívüli tanítványúl iratkozván be a gazdasági intézetbe Magyar-üvárott, míg tőle megválni nem tudó anyja Mosonban telepedett le a fia kedveért. Itt foganhattak meg az ifjú költő lelkében a „Haidebilder" képei; ekkor írta „Der Jüngling" czímű költeményét. Lenau 1823 tavaszán már kilépett az intézetből, egyszersmind megvált a gazdasági pályától és Bécsbe ment, hogy azontúl egészen az irodalomnak éljen. Egyik nevezetessége Magyar-Óvárnak angol kert szabású terjedelmes, főherczegi parkja, mely a Lajta partján fekszik. Ez a város legkedveltebb mulató helye, hol a hatalmas platánok árnyékában az akadémia ifjúsága nyári mulatságait, az athletikai klub versenyeit rendezi. A nyári vendéglő helyi- ségén túl terűi el a gazdasági akadémia füvészkertje, melytől délre az uradalom mintaszerű tehenészetének majorja fekszik, a hol többek közt kétszáz tehén befogadására berendezett nagy és minden követelést kielégítő istálló is van. M. 57