Page - 450 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

450 Magyar-Óvártól nem messzire a Kis-Dunán kompon átkelve, a Sziget- közben fekvő, 753 német és magyar lakost számláló kis Káinokra jutunk, mely mint búcsújáró hely nagy hírben áll. A réven alúl, néhány száz lépésre torkollik a Lajta a Dunába, hol néhány kezdetleges hajó-malom horgonyoz. A kastély parkjától éjszak- nyugatra a városi majorok érintésével s a főherczegi birtoktest fákkal körűi- ültetett táblái mellett elhúzódó úton egy hajóhídhoz érünk, azon át pedig az 1779 lelket számláló Halászi magyar községbejutunk, mely templomában egy, a XIV. századból eredő ciboriumot és egy XVII. századbeli kelyhet rejt, s mely hajdanában gyümölcstermesztése révén bizonyos hírnévnek örvendett, épen úgy, mint Káinok. Magyar-Üvár alvégén túl van az „Újtelep" nevű külváros, hol az evangelikus templom, odább a „Karolina" kórház, a régi vámház épületei és díszes villák láthatók. Emezek közül külön említést érdemel az a nagyobb kert közepén álló egyemeletes villa, melyet az akadémia egyik volt hall- gatója, Württemberg Miklós herczeg, nyári lakúi építtetett magának, később pedig a német lovagrendnek adományozott. Magyar-Ovárott székel a megye törvényhatóságán kivűl egy főszolga- bíró, két járásbíró, kir. közjegyző, a megyei tanfelügyelő; vannak itt továbbá államépítészeti, telekkönyvi, posta- és adóhivatalok. Az akadémián és a piarista algymnasiumon kivűl van itt apáczák vezetése alatt álló kisdedóvó intézet (Hildegardeum), iparos ismétlő iskola, van a városnak több társa- dalmi köre, jótékony nőegylete, önkéntes tűzoltó, tornázó, vívó, betegápoló és polgári dal-egyesűlete, stb. Az értelmiségi osztály a lakosság arányához képest olyan tekintélyes számú, a milyet kevés kis város tud fölmutatni. Az akadémia ifjúsága is természetesen élénkítőleg hat a társadalmi életre. Magyar- Óv ártól délre és csak két kilométernyi távolságra van a csöndes, szinte kihaltnak látszó Moson nagyközség 4.815 magyar és német lakossal, a Kis-Duna és a budapest-brucki vasútvonal mellett. Múltja sokkal nevezetesebb, mint jelene. Hajdan erős vára volt; attól vette nevét a megye. Otakár cseh király földúlta s földig leromboltatta ezt a várat, melynek ma » már a helyét sem ismerik biztosan. Moson már az Árpádok korában virágzó kereskedelmi város lehetett. Erre mutat Imre királynak 1198-ból való intézménye, mely szerint a Buda és Musin (Moson) közt közlekedő keres- kedők szekereik után, ha Esztergomot kikerülnék, az egész vámot Táton tartoztak letenni.