Page - 460 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2
Image of the Page - 460 -
Text of the Page - 460 -
Mosonmegye ma fában szegény, mert területének csak 5.82%-át
borítja erdő. Aránylag magának a főherczegi uradalomnak az erdőterülete
is csekély, bár a befásításra, mint a múltban, úgy jelenleg is sok gondot
fordít. Nagyobb erdőterületek ma: az úgy nevezett Károly-erdő, a rajkai
erdő és a Magyar-Óvártól éjszakra a Lovár-erdő ; a féltoronyi erdő most
csak 37 holdnyi. Hajdanában sokkalta gazdagabb volt a megye erdőben,
nemcsak azon időkben, mikor a hagyomány szerint Salamon király az
Óvár környéki ligeti erdőkben vadászgatott, vagy akkor, mikor Királyudvar
és Nyúlás közelében királyi mulató helyek voltak ; hanem még a múlt
században is. A nemesvölgyi, zurányi, halászi és féltoronyi erdőkben, a
Fertő-vidék nyir-, éger- és fűzrengetegeiben rőtvad, szarvas és őz elég nagy
számban találtatott s több helyen fáczánosok is voltak. A féltoronyi főherczegi
erdőben ma is van fáczános. E vidéken olyan sok a nyúl, hogy egy-egy
körvadászaton 1.000—1.500-at is lőnek s mind Bécsbe szállítják. A Fertő
délnyugati partján már messze benn Sopronmegyében fekvő Balf (a régi
Farkasd) nevét állítólag a nádasaiban gyakori dúvad után nyerte, mely
mellett róka is sok tanyázott itt a nádasokban és sűrű bozótokban.
A királyi vadászokat azonban e vidékre mégis a vízi vadak : lúd,
kacsa, szalonka, daru, sőt hattyú nagy bősége vonzotta. 1854. évi július
18-án királyunk Ö Felsége is vadászott vizi madarakra Pomogynál, hol a
Fertő vize mindig a legmélyebb szokott lenni.
Mária Terézia, mint már említettük, több ízben tartózkodott a fél-
toronyi kastélyban s innen látogatott el az e czélra épült töltésúton a
Hanságon át Eszterházára. Megfordúlt itt V. Ferdinánd is nejével, Karolina
királynéval és 1839 június 9-én kedvtelve szemlélte a kastély termében
a délczegen lejtő pusztasomorjai tánczos párokat.
E vidéken volt régen Vízenálló-Geszternicze helység, mely a török
világban megsemmisülvén, helyére a törökök kiűzetése után az Eszterházyak
magyar lakosokat telepítettek, kik már 928 lélekre szaporodtak föl s külö-
nösen a kosár- és gyékényfonásban mesterek. A puszta-somorjaik évenként
mintegy 20.000 kosarat adnak el leginkább Budapestre és Pozsonyba.
Féltoronytól délnyugatra fekszik a Szent-Ferencz-rendi zárdájáról és
búcsújáró templomáról híres Boldog-asszony, mely helység keletkezéséről
sok néphagyomány fűződik.
A Fertő vizeinek időszaki eltűnése és újból való meggyűlemlése külön-
ben magában is oly jelenség, mely rémmesék és babonás hiedelmek
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Volume 16/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország IV (2)
- Volume
- 16/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1896
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 334
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch