Page - 460 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

Mosonmegye ma fában szegény, mert területének csak 5.82%-át borítja erdő. Aránylag magának a főherczegi uradalomnak az erdőterülete is csekély, bár a befásításra, mint a múltban, úgy jelenleg is sok gondot fordít. Nagyobb erdőterületek ma: az úgy nevezett Károly-erdő, a rajkai erdő és a Magyar-Óvártól éjszakra a Lovár-erdő ; a féltoronyi erdő most csak 37 holdnyi. Hajdanában sokkalta gazdagabb volt a megye erdőben, nemcsak azon időkben, mikor a hagyomány szerint Salamon király az Óvár környéki ligeti erdőkben vadászgatott, vagy akkor, mikor Királyudvar és Nyúlás közelében királyi mulató helyek voltak ; hanem még a múlt században is. A nemesvölgyi, zurányi, halászi és féltoronyi erdőkben, a Fertő-vidék nyir-, éger- és fűzrengetegeiben rőtvad, szarvas és őz elég nagy számban találtatott s több helyen fáczánosok is voltak. A féltoronyi főherczegi erdőben ma is van fáczános. E vidéken olyan sok a nyúl, hogy egy-egy körvadászaton 1.000—1.500-at is lőnek s mind Bécsbe szállítják. A Fertő délnyugati partján már messze benn Sopronmegyében fekvő Balf (a régi Farkasd) nevét állítólag a nádasaiban gyakori dúvad után nyerte, mely mellett róka is sok tanyázott itt a nádasokban és sűrű bozótokban. A királyi vadászokat azonban e vidékre mégis a vízi vadak : lúd, kacsa, szalonka, daru, sőt hattyú nagy bősége vonzotta. 1854. évi július 18-án királyunk Ö Felsége is vadászott vizi madarakra Pomogynál, hol a Fertő vize mindig a legmélyebb szokott lenni. Mária Terézia, mint már említettük, több ízben tartózkodott a fél- toronyi kastélyban s innen látogatott el az e czélra épült töltésúton a Hanságon át Eszterházára. Megfordúlt itt V. Ferdinánd is nejével, Karolina királynéval és 1839 június 9-én kedvtelve szemlélte a kastély termében a délczegen lejtő pusztasomorjai tánczos párokat. E vidéken volt régen Vízenálló-Geszternicze helység, mely a török világban megsemmisülvén, helyére a törökök kiűzetése után az Eszterházyak magyar lakosokat telepítettek, kik már 928 lélekre szaporodtak föl s külö- nösen a kosár- és gyékényfonásban mesterek. A puszta-somorjaik évenként mintegy 20.000 kosarat adnak el leginkább Budapestre és Pozsonyba. Féltoronytól délnyugatra fekszik a Szent-Ferencz-rendi zárdájáról és búcsújáró templomáról híres Boldog-asszony, mely helység keletkezéséről sok néphagyomány fűződik. A Fertő vizeinek időszaki eltűnése és újból való meggyűlemlése külön- ben magában is oly jelenség, mely rémmesék és babonás hiedelmek