Page - 467 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

467 keresztül. A megyében itt-ott még mutatkozó kisebb emelkedések össze- függő lánczolattá nem fejlődtek. A megye vizekben elég gazdag; a Duna, Rába, Rábcza és mellék- vizeik öntözik síkjait. E vizek közül a Rába mossa és szeli leghosszabb • vonalon a megye területét, melyet Ó-Malomsok közelében ér el ; egy ideig Sopron és Győr megyék közt határfolyóul szolgál, Bodonhelyen alul azonban egészen a torkolatáig mindenütt a megye területét hasítja éjszakkeleti irány- ban. Sárgás-szennyes habjai évszázadokon át majdnem állandó csapásul sújtották nemcsak Győr-, hanem a szomszédos Sopron- és Vasmegyét is. Rohamos áradása nem egyszer sepert el vagyont és pusztított életet. Az időnként eszközölt védekezések meddőknek bizonyúltak; így mellőzhe- tetlenné vált az ármentesítés művének rendszeres keresztülvitele. A törvény- hozás az 1885. évi 15. törvényczikkel elrendelte a szabályozás fogana- tosítását országos költségen, de a folyóparti érdekeltség belevonásával. A mentesítés munkáját a megye területén immár befejezték; a vízfolyás gyorsítására a tekervényes mederben 30 átvágást létesítettek; az ártömeg befogadására 250—400 méter szélességű hullámteret hagytak fenn, melyet 4—6 méternyi koronaszélességű védőtöltések szegélyeznek. A munkálat legfontosabb része a patona-győri csatorna, mely a Rába útját 13.600 méternyivel rövidíti meg Patonától Győrig. A Rábáéval kapcsolatosan történt két mellékfolyójának, a Marczalnak t • és Rábczának a szabályozása is. Amaz O-Malomsok közelében lép a megye területére, a Rábával csaknem egykőzű, éjszakkeleti irányú folyásában a Sokoróalja patakvizeit és a Pánzsa eret magába fogadván, Győr felett egyesül a Rábával. Szabályozásának vonala Gyimóthtól Babothig terjed. A Rábcza csak látszólagos mellékfolyója a Rábának; voltaképen ebből magából ágazik ki Kis-Rába néven Sopronmegyében ; majd Rábcza nevet kap s így jelen meg Kapinái Győrmegye területén, melyet nyugat-keleti irányban szel át. Szabályozása Beő-Sárkánytól Győrig terjed. A Rábával a Tóköz nevű sík területet zárja közre s azután Győrnél visszatérvén a Rábába, egyesűit vizeik ugyanott a Kis-Dunába ömlenek. A Kis-Duna, más néven mosonyi vagy győri Dunaág, a bécs-győri vasútvonal kiépítése előtt a győr-mosonyi gabnakereskedésnek rendes útja, Hédervár közelében lép a megye területére; tekervényes útjában több szigetet alkot s délről a Szigetközt határolja; Győrtől kezdve lefelé gőz- hajókat hordoz, végre vizét Véneknél visszaönti a Nagy- vagy Öreg-Dunába. 59*