Page - 469 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

469 nyezve dúl a német,- cseh, olasz és a vallon. „Dúlás, fosztogatás, szegény ember-nyomorgatás bővelkedik vaia a táborban", mondja Illésházy, Mátyás főherczegnek Győrnél időző hadairól. A sokszor megújúló fosztogatás és rombolás következtében a megye déli tája nagy részben elpusztúlt, a minek emléke máig fenmaradt a pusztai járás nevében, de csakis ebben; ügyes kezek behegesztették a sebeket, a romokon új élet ébredt s a hajdan puszta terület most népes magyar falvakkal van behintve. E falvak fölött emelkedik * a pannonhalmi ősmonostor, a magyarhoni benczések bölcsője. Pannonhalma már őseink bejövetele előtt is nevezetes hely volt, melyen állítólag már Nagy Károly e vidék szülöttének, Szent Márton püspöknek tiszteletére kápolnát építtetett. A honfoglalás napjaiban pedig látja az országalkotó daliás vezért, ki — a Névtelen jegyző szerint — innen tekint alá a Duna és Rába terére s gyönyörködik az új szerzemény gazdagságában. r A hely, hol Árpád ilykép örvendezett, nem maradt jeltelen ; az államalapító István kolostort épít s Olasz- és Csehországból áttelepített benczésekkel népesíti be a tudomány ez új hajlékát; fejedelmi szó utasítja őket, hogy hirdessék az igét s végezzék mindazt, a mi ezzel kapcsolatos: a béke magasztos szavával békés foglalkozásra tanítsák a magyart, szelídítsék az erkölcsöket, ápolják a szenvedőket, segítsék föl az elhagyottakat, helyes ismeretek közlésével legyenek földerítői az elméknek, neki pedig hű támaszai az új államrend megalkotásában. Idegenből jöttek ugyan a monostor első lakói, de idegen irányú törekvéseket soha sem tápláltak. A pannonhalmi főiskola első volt e hazában, s a magyarság érdekeit szolgálta. Már István korában magyar írót nevelt, magyar hitszónokokat képzett. Szent Gellért, Csanád püspöke, a magyar nyelvben kellően jártas Henrik és Fülöp benczé- seket Pannonhalmáról hívta egyházmegyéjébe. Az a testület, mely így leié föl honját e hazában, a szent király kiváló figyelmének volt tárgya; István Imre fiával többször szívesen időzött e monostor falai között. Példájára későbbi utódai közül is többen föllátogattak a „szent hegy "-re, fejedelmi kegyök egy-egy sugarát lövelve annak lakóira. így különösen a „nagy kegyességű" László, ki országgyűlést tartott itt; majd Kálmán, mikor a keresztes had átvonulásának módozatairól tanácskozott Bouillon Gottfrieddel. Alkalmasint a Vatha-féle lázadás mérte az első súlyos csapást Pannon- halmára. Vér és romok keltek nyomában. Kétszáz évvel később a mongolok jelennek meg falainál s habár a monostornak magának nem árthattak is, javaiban temérdek kárt okoztak. Az olygarchiai féktelenség napjaiban az