Page - 470 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

470 ősmonostornak apátok helyett kormányzói vannak a fegyelem és tudományos élet nagy kárára. Midőn a XVI. században a hódító török bősz hatalma sújtá a nemzetet, Pannonhalma is osztozott a szenvedésben; 1593-tól négy évig nyögte a félhold dölyfös uralmát. A legsúlyosabb csapás azonban á XVIII. században nehezedett az ős monostorra. Az 1786. év november 14-én kelt császári rendelet a szerzetet eltörölte. De visszaállítását maga a nemzet sürgette már az 1790-iki országgyűlésen. Ennek folytán Ferencz király a szent Benedek-rendet 1802. ápril 25-én kelt királyi okiratával ismét életre keltette és jogainak élvezetébe visszahelyezte. Ez okirat szavai kettős tisztet rónak a rend tagjaira: a hazai közép- iskolai ifjúság nevelő-oktatását és a lelkek vezetését az egyházi téren. Tanítói hivatását a rend a győri, soproni és esztergomi fő-, a pápai, komáromi és kőszegi algymnasiumokban tölti be; papi tisztét 24 egyházban végzi; ezek • közül 15 egyenesen a főapát püspöki joghatóságának van alárendelve. Hazánk ezen legrégibb egyházterülete, melynek főpapja a főapát, minden egyházmegyétől független s csak a római szentszék főhatóságának van alávetve. A főapát — a pap- és olajszentelést kivéve — püspöki teendőket végez ; van általános helynöke s külön szent széke ; főapáti czímét II. Ulászló ideje óta bírja; Mária Terézia korától kezdve a főrendiház tagja. Főapátot a rend tagjai által kijelölt három egyén közül a korona nevez ki. A bakony- béli, zalavári, tihanyi és dömölki fiók-apátokat szintén a rendtagok által választott három jelölt közül a főapát nevezzi ki s a felség erősíti meg. A főapát Pannonhalmon székel. Győrmegyének e kies pontja déli irányban két órányira fekszik Győr városától. Szelid hajlással kigyódzó út vezet föl a nép által várnak nevezett főmonostori épülethez, melynek várjelleget a szegélyző bástyafalak, ezek két tornya s az udvarkapu két oldalán fönmaradt lövőrések adnak. A századok folyamában tűzvész és erőszak többször romba dönték a főmonostor falait, de hamvaiból mindig föléledt. A jelen épülettömbnek legkiválóbb része a közepén fekvő székesegyház, mely a régi helyén Uriás apát alatt a XIII. században épült átmeneti ízlésben. Szentélyrészével keletre tekint, a déli oldalán nyíló díszkapuja a főmonostorba vezet, főbejárata nyugatra van. Díszkapuja a XVI. század elején készült, főbejárata a homlokzattal s a fölötte emelkedő toronynyal együtt jelen századi s a templom építési jellegétől elütő alkotás. A templom beltere oszlopokkal elkülönített három hajóra oszlik; emelkedett szentélye gyönyörű művű alagkápolnát borít. A templom-