Page - 472 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

472 oldalról, részint felülről nyer; oldalhelyiségeiben kép-, régiség-, érem- és növénygyűjtemények vannak. A templom déli oldalán a főapáti lakosztályig terjed a legutóbb csínnal megújított keresztfolyosó, mely eredetileg a XV. század második felében készült. Az épület többi részében az imaterem, gazdag szertárak, a falfest- mények- és díszítményekkel ékes ebédlő, a rendtagok lakai, vendégszobák s iskola-helyiségek vannak. Van tanárképző intézete saját növendékei számára, hittudományi isko- lája s házi lyceuma. Műkincsei közül kiváló figyelmet érdemel a Gizella királyné készítette palást, mely a koronázási palástnak teljesen hű mása. Irattárának fő nevezetessége az íoot-iki okirat, melyet féltékenyen, drága kincsül őriznek itt. (Ez okirat hitelességét történettudósaink közül többen kétségesnek tartják.) Pannonhalmáról magaslatok övezte termékeny síkságot lát be a szem. E vidék kiválóbb pontjai Győrmegyében Szent-Márton, Pannonhalom nyugati tövénél, részben oldalán építve. Egykor Alsóknak hívták s a hasonnevű nemzetségnek volt bölcsője. Mostani nevét a XVI. században kapta. 3.000-nél több lakosa iparral vagy földmíveléssel foglalkozik. Szent-Mártontól dél- nyugatnak egy katlanszerű mélyedésben Ravazd foglal helyet. Valamikor Sabaria nevű római telep feküdt e tájon. Ravazd mellett csörgedez a „Béla kútja" nevű forrás, hol a mongoloktól űzött szerencsétlen király megpihent, „átvévén Uriás pannonhalmi apáttól a kölcsönzött 800 márka ezüstöt". Ravazdtól éjszaknyugatnak következnek sorban : Nagy-Écs, a hasonnevű nemzetség ős fészke, a Kanizsayakat uralt Nagy- és Kis-Baráth és Csanak. Ez utóbbi szomszédságában a „Király-szék" nevű dombocska emelkedik, hol 1244-ben IV. Béla király itélőszéket tartott. 1809-ben június 14-én Csanak magaslatairól szórták a francziák gyilkoló ágyúgolyóikat a Kis- Megyernél fölállított magyar nemesi had ellen. A Csanaktól délnek Pápára futó országút Szemerén, Téthen és Gyar- mathon megy át, nyugatra tőle Koronczó, keletre Felpécz, Gyömörő és Kajár fekszenek. Szemerét a XIII. században a hasonnevű nemzetség bírta ; 1704-ben e falu és Koronczó közt vívta Heister császári tábornok kemény csatáját Forgács Simon, II. Rákóczy Ferencz híve ellen. 1849-ben a Pölten- berg-féle magyar hadtest egyik osztálya ütközött meg itt a Wimpfen vezette császári haddal. Téth e vidék legnépesebb helysége; híres bessenyő telep. 1269-ben IV. Béla király a téthi földet ajtónállójának, Poky Tamásnak