Page - 497 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

A Vértes-hegyek nyugati tövében, Tatához közel, elragadóan szép ? vidéken fekszik Majk puszta. Az Árpádok korában a premontrei szerzete- seknek a Boldogságos Szűzről czímzett prépostsága virágzott itten. Pompás basilikájuk messze földön híres volt. A prépostság megszűnése után a . kamalduli néma barátok települtek le itt s a romba dűlt kolostor és templom helyébe a XVIII. században barokk ízlésű kolostort és templomot építettek. II. József eltörölvén a szerzetet, a klastromot magánczélra használták. Egy ideig posztógyár is volt benne. A templom azóta romba dőlt s gyönyörű faragású bútorai a komáromi görögkeleti templomot díszítik. A majki puszta jelenlegi tulajdonosa, csákvári Esterházy Miklós gróf némileg helyreállította a régi monostor épületét. Ma kedves kirándúló helye a családnak. Tatától éjszakra, a Duna partján fekszik Neszmély falu. Itt halt meg Albert királyunk. A neszmélyi borok egész Európában ismeretesek. A fillokszera azonban nagy pusztításokat vitt végbe a szőlőkben. Ugyancsak a Duna partján terűi el Új-Sz'óny falu, az állami és a déli vasút állomás- helye. Nem sokára törvényesen egyesítve lesz Komárommal. A szőnyi határban, az ácsi erdő előtt egy szép tört oszlop jelöli Görgei Artúr 1849-iki győzelmének színterét s az elesett honvédeknek nyughelyét. A Szőnytől délnyugatra fekvő Acs czukorgyáráról, Bábolna és Kisbér pedig állami méneseikről nevezetesek. Kisbér és Bábolna. m Kisbér múltja aránylag még rövid. O felsége a király 1853 július 8-án kelt legfelsőbb kéziratával rendelte el, hogy katonai ménes alapíttassék a Batthyány grófoktól elkobzott kisbéri uradalomban, melyet azután a ménes- nek 1869-ben a magyar állam tulajdonába történt átvételekor a családtól 1,700.000 forintért váltottak meg. Czélúl az angol telivér lovak tenyésztését, s az angol vérrel nemesbített félvér tenyésztését tűzték ki. A telivér-anyag kipróbálása czéljából a ménes 1860-tól 1867-ig verseny- istállót és idomító-intézetet is tartott fenn, bár nagyon közepes sikerrel, úgy, hogy a versenyügy, de főleg az országos tenyésztés szempontjából sokkal hasznosabbnak bizonyúlt azon, 1867-ben megkezdett s azóta állandón fentartott intézkedés, hogy az angol telivér csikókat esztendős korukban nyilvános árverésen eladják magyar vagy osztrák honpolgároknak azzal a kötelezett- séggel, hogy azokat engedély nélkül a monarchiából kiszállítaniok nem szabad. M. 63