Page - 505 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

Soé levegőt, szép mozgású jó négy bábolnai szürkével, kényelmes kocsiban, pompásan kavicsozott útakon körűi járni ezt az egy tagban terülő, szelíd hullámú dombjairól egészen áttekinthető birtokot, mely mindenütt befásított útjaival, ligeteivel, erdőivel igazán valami óriás parkhoz hasonlít, melynek üde zöldjét szapora egymásutánban tarkítják a legelésző változatos színű ménesek, a piros-tarka simmenthali-fajú gulyák, s a juhnyájak, meg a künn dolgozó jármos ökrök fehér csoportjai. A fölnevelés, edzés, gyakorlás, kipróbálás ugyanazon alapelvek szerint történik, mint a kisbéri ménesben. A származó szaporúlatból a fiatal méneket itt is, mint a másik ménesben, a méntelephez osztják be, a fölös számú fiatal kanczákat pedig, a melyek a ménes létszámának kiegészítésére már nem szükségesek, Budapesten szokták mindig október elején elárverezni. Azon felül a bábolnai ménes — Európának ma már jóformán egyedüli számot tevő arabs ménese — neveli nagy részt a magyar testőrség híres szürke nyer- geseit, ugyanez látja el Horvátországot és Boszniát is arab ménekkel, sőt külállamok, példáúl Bulgária, meg egy ízben Japán is, szintén itt kerestek arabs vérű javító méneket (korrektorokat). Úgy a kisbéri, mint a bábolnai ménesekkel terjedelmes gazdaságok- vannak kapcsolatban. A kisbéri intézet területe 11.255 kataszteri hold, a bábolnaié pedig 7.105. Míg a ménesek tisztán katonai kezelés alatt álltak s a gazdálkodást is a ménes-parancsnokok alá rendelt katonai tisztviselők katonai cselédséggel vezették : e gazdaságoknak kizárólag az volt a föladatuk, hogy a ménest legelővel és takarmánynyal ellássák. Mióta azonban ez inté- zeteket a földmívelési kormány kezeli, s a gazdálkodást a méneskezeléstől egészen elválasztva, polgári tisztviselők polgári cselédséggel viszik, a ménesek ellátásán kivűl még az is föladatuk a gazdaságoknak, hogy az országos lótenyésztés kiadásainak fedezéséhez jövedelmükkel hozzájárúljanak, sőt azon felül, a mennyire az említett kettős főszempont megengedi, oly mintaszerű gazdálkodást is folytassanak, a melyből a tapasztalás végett oda forduló gazdák hasznos okúlást meríthessenek. Egy negyedszázad óta ez irányban is folytatott kitartó és következetes munka után ma már oda jutottak e gazdaságok, hogy említett föladataiknak sikeresen eleget tesznek. A legelőkön és kaszálókon előállított, mindig elegendő és jó takarmány segíti a ménest az anyag fejlesztésében, azon felül pedig maguk a gazdaságok is kiterjedt állattenyésztést folytatnak. Nevezetesen a kisbéri gazdaság ardenni vérű igáslovat,. simmenthali és M. 64