Page - 544 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

544 maga, vagy megbízottja által a megye területén, hogy átvegye a jobbágyok szolgáltatásából azt, a mit behajthatott. Két teher hárult ekkor a megye népére: egy részt az, a mivel saját földesurának adózott s más részt az, a mit rendszeres szolgáltatáskép a szandzsákságoknak volt kénytelen telje- síteni. E kettős terheltetés, s e mellett a folyton megújuló véres harczok és dúlások kipusztították népét, lakatlanokká tették községeit s számtalan, korábban virágzó községét végkép elenyésztették. Azok a pusztai birtokok, melyek ma a megye éjszaki s főleg éjszaknyugati részén egyes községekhez csatolva előfordúlnak, mindmegannyi szép községek voltak. Ma is meg- találjuk épületeiknek, templomaiknak romjait, a melyek fejlettségükről tesznek bizonyságot ; de a küzdelem és szenvedés hosszú korszakán át elpusztúltak házaik, templomaik, megszűntek egyházaik, úgy, hogy az egész megye területén csak három kath. plébánia maradt; az így elpusztított megye sok községe részére nem is volt többé föltámadás. Maga a megye a tizenhetedik század végén állíttatott újra fel, de első gyűléseit nem saját területén, hanem Győrött tartotta, s az 1692-ben Székes-Fejérvárott, a megye területén tartott első újabb ülésen csak 52 szavazó nemes voltjelen. A régi dicsőségnek ennyire szétdúlt romjain szervezkedett újra a megye, létesültek újra falvai és városai. Csakhogy a megújúlás ebben az újabb kor- szakban sokkalta több nehézséggel járt, mint azokban a régi nagy időkben, midőn itt tömörült, mint központban, az ország fénye és ereje. Idegen elemekkel benépesítve, saját szorgalmából, erejéből vitte véghez az újjá- alkotás nagy munkáját a megye lakossága s emelte tűzhelyét a jóllétnek és művelődésnek arra a magas fokára, a melyen jelenben áll. A megyét visszaállításakor éjszaktól déli irányban egész hoszszán át három járásra osztották s e beosztás egész a legújabb időig megmaradt. Jelenleg 5 közigazgatási járásra s törvénykezési tekintetben 5 járásbirósági kerületre oszlik, melyek a székesfejérvári törvényszékhez tartoznak. Egyházi tekintetben 62 katholikus plébániája a Mária Terézia által alapított székesfejérvári püspökséghez tartozik, a melynek joghatósága Pest- Pilis-Solt-Kis-Kunmegye Dunán-túli részének legtöbb községére is kiterjed. Székes-Fejérvárott ugyancsak Mária Terézia királyné állította vissza a » gazdagon dotált káptalant. Ag. evang. községei a Dunán-túli, ev. ref. egyházközségei mintegy fele részben a Dunán-túli, másik fele részökben a Duna-melléki egyházkerülethez, görög keleti községei a budai püspök- séghez tartoznak. Van ezen kivűl 1 unitárius egyháza s 11 zsidó hitközsége.