Page - 546 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

546 S ezek az egyházak úgy szólván mind elemi iskolákat is tartanak fönn, úgy, hogy népoktatás tekintetében Fejérmegye az előhaladottabb megyék közé tartozik, mert a felekezeti, községi és állami népiskolák száma 250, mintegy 400 tanítóval. Az állam hivatalos nyelve még a nem magyar ajkú lakosság körében is általánosan el van terjedve, s kivált a fiatalabb nem- zedék már általában jól olvas és beszél magyarul. A megye forgalmi útja a keleti határon a Duna. Öt gőzhajó-állomás és hét rév szolgál itt nagyobb forgalmi pontokúi. Vasúti hálózata a megyének még nincsen kiépítve, de több első rendű vasútvonal szeli át a megyét, melyek közül a déli vasút budapest-prágerhofi vonala s a budapest- pécsi államvasúti rész éjszakról déli irányban majdnem az egész megyén átvonúlnak, míg éjszaknyugati irányban a déli vasút székesfejérvár-újszőnyi vonala, nyugati irányban pedig az államvasútak székesfejérvár-gráczi s a megye éjszaki szélét érintő budapest-brucki vonalai a mellett, hogy a megyét keresztben metsző útirányt is kiegészítik, valamennyien első rendű összeköttetéseket biztosítanak. De e 240 kilométert tevő vasúti hálózat nem elégít ki minden szükséget, mert a megye székhelyével való vasúti össze- köttetés hiányzik a megye legnagyobb részében; a budapest-pécsi vasút s az államvasútak budapest-brucki vonala a megyén át nemcsak egymással, hanem a székhelylyel sincsen összeköttetésben. Ezeknek a hiányoknak pótlása azonban most már folyamatban van. Sokkal tökéletesebb a megye úthálózata. 135 kilométer állami út s közel 700 kilométer megyei út van a megyében, s e jobbára kiépített és mintegy 200 kilométer híján jó karban is levő úthálózatnak Székes-Fejérvár város a fő találkozó pontja. Székes-Fejérvár a megye éjszak és dél közé eső hoszszának majdnem közepén, kelet és nyugat közti szélességének azonban nyugati harmadában fekszik. Termékeny lapályon terűi el; kelet felől mérsékelt emelkedésű halmok körítik, melyek közül említést érdemel a város közel szomszédságá- ban fekvő szőlőhegy s a kissé távolabb eső Noé-hegy, melyen a hagyomány szerint a honfoglaláskor Árpád foglalt állandó szállást. A város többi részét róna köríti, melynek magasabb részei termékeny szántók, lapályosabb részei pedig dús fűtermésű s kerti mívelés alatt is álló rétföldek; csak a délkeleti részen terűi el a Sóstónak nevezett nádas ingovány, s ezt veszi körűi homoktalaj. Nyugati és éjszaki irányban a várostól 10—15 kilométernyire a Bakonynak s a Vértes hegylánczának erdőborította magaslatai kéklenek,