Page - 547 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

547 s ezek üdítő légáramlata kellemesen egyenlíti ki az éghajlati ingadozást és teszi kellemes és egészséges lakó helylyé a várost. A városon át folyik a Gaja folyóval egyesűit Sárvíz csatorna, melynek egyik keskenyebb kiágazása az egész belvárost körűi övezi, egy másik kiágazása pedig a Palota-várost szeli át. A város belsejének élénkebb helyein ezek a csatornák be vannak boltozva. Székes-Fejérvár legcsinosabb vidéki városaink közé tartozik. Külvárosai ugyan a mezőgazdasággal foglalkozó nép egyszerű életmódját tükrözik vissza; de azért ezekben is vannak újabban szép útczák és közterek, míg a belváros minden részében a kor színvonalán áll. Útczái mind kövezettek és koczkaköves, vagy aszfaltjárdákkal és fasorokkal vannak ellátva; tömött sorokban épített házak, gázvilágítás, szép kirakatú bolt-sorok minden tekin- tetben városias jelleget kölcsönöznek a belvárosnak. Csak az a sajnos, hogy a városból egészen hiányoznak a régi dicső- ségnek emlékei. Hatodfél századon át e város falai közt folytak le nemzetünk történetének számos fontos mozzanatai. Ennyi időn át volt e város tanúja nemzetünk örömének és bánatának, de a századokra terjedő nagyságból alig maradt az utódokra csak egy emlékkő is. A mai Székes-Fejérvár a török hódoltság megszűnte óta a réginek helyén keletkezett egészen új város, melyből az idők folyamán a régi város- nak még romjai is el-eltünedeztek. Történelmi följegyzésekből tudjuk ugyan, f hogy mik voltak a városban, minő volt a város az Árpád- és vegyes-házbeli királyaink uralkodása alatt; de nemcsak az akkori nagy alkotásokból nem » maradt semmi, hanem sokról azt sem tudjuk bizonyosan, hol állott, s így a város mai lakói csak a kegyeletet őrizik lelkökben azoknak a nagy időknek emléke iránt, melyeknek története városukhoz fűződik. Székes-Fej ér vár keletkezéséről és elnevezéséről igen eltérők a véle- mények. Valószínű, hogy mint a Dunántúlnak minden nevezetesebb pontja, már a rómaiak idejében is gyarmat volt, s némelyek szerint Herculia római t város állott a mai Székes-Fejérvár helyén. Még talán Árpád vetette meg alapját, midőn a megye éjszak-nyugati részét Elődnek, Szabolcs fiának, kitől a Csák nemzetséget származtatják, hagyta, a megye többi részét pedig, — tehát Székes-Fej érvárt és vidékét, — saját nemzetségének birtokába vette. De tulajdonképeni nagyságát Szent Istvántól nyerte, s később az ő ünnepén tartották itt a törvény napokat, országgyűlés is sokszor volt itt, s régi királyainkat legtöbbnyire itt koronázták és temették. Emelte a város fényét 69*