Page - 553 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

553 A fejérvári országos vásárok az e nembeli sokadalmak legnagyobbjai közé tartoznak. A vásár egészen átalakítja a város képét. A kocsiknak végtelen sora sűrű egymásutánban tölti meg az útczákat, úgy, hogy az útcza egyik feléről a másikra alig lehet átmenni. Szebbnél szebb fogatok robogása, gyönyörűbbnél gyönyörűbb lovak vidám szökdelése teszi ezt a végtelen kocsisort érdekessé. A fejérvári lóvásár nemcsak a legnagyobbak közé tartozik, hanem az oda piaczra vitt lovak jelessége által is kiválik. A bel- és külföldi vevőknek egész serege tódúl ide, mert bizton tudja, hogy itt nem egy megye, hanem a lótenyésztés terén előhaladt egész nagy országrész lovaiban válogathat. A lóvásárokkal egyidejűleg tartott marhavásárok is igen élénkek. Ezek sem helyi jellegűek, hanem a helyi és megyebeli tenyésztést és szükségletet nagyban meghaladó fontosságúak. Főleg magyar-fajta marhákat, különösen ökröket sokat hajtanak ide az Alföldről, sőt Erdélyből is. Igen élénk szokott lenni az árúvásár is. Alkalmúl szolgál ez Székes- Fejérvár jó hírnevű iparosainak, hogy legalább a vásárokon ne csak a helyi és megyebeli szükségletek kielégítésére szorítkozzanak, hanem hogy árúikat » eladhassák olyanoknak is, a kik távolabb vidékről, más megyéből látogatják az egész Dunán túl híres tavaszi és őszi fejérvári vásárokat. De hagyjuk el az ős várost, s nézzük azt a környezetet, melynek magváúl szolgál s mely újabb fölvirúlásának, jövő fejlődésének gyökerét táplálja. Székes-Fejérvártól nyugati, éjszaknyugati és éjszaki irányban fekszik a megyének az a hegyes vidéke, mely úgy az emelkedéseket, mint földtani képződését és e vízrajzi sajátságokat tekintve önálló földrajzi egészet alkot. Éjszakkeleti irányban ez a földrajzi egész szelidebb alakúlatban emelkedik a megye széléig, míg délnyugatról a Sárrét vonja meg a határát. Nyugati irányban Székes-Fejérvártól Várpalotára s ezen át Veszprémbe megy az út. A város nyugati szélén, a Sárrétnek ez irányban terjedő része valaha Ingovány község határa volt, mely a fejérvári káptalan birtokához tartozott, de melynek a török pusztítás annyira véget vetett, hogy helye és határa sem állapítható meg biztosan. A jó karban tartott országút Iszka- Szent-György mellett halad el, melyet a fillokszeravész előtt szépen mívelt s igen jó asztali bort termő szőlői tettek nevezetessé. Iszka-Szent-György hajdan két község volt : Iszka és Szent-György ; amaz a keresztes vitézeké, emez a Zsigmond korában hatalmaskodó Szentgyörgyi családé, mely sok gondot adott úgy a javaikban mindúntalan megtámadott birtokosoknak, M. 70