Page - 559 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

559 Nem tartozott a ritkaságok közé, hogy magából Moór városából 50.000 . hektolitert meghaladó bor vitetett ki, hektoliterenként 22 — 25 forintjával. » Értelmiségének nagy része a must összevásárlásával s annak czélszerű kezelésével foglalkozott; a földmívelők nagy hasznot húztak a bortermésből, sőt az iparos osztály is gyarapodott nemcsak a közjóllétből reá háramlott nyereségből, hanem saját szőlejéből, vagy mellesleg űzött borkcreskedésből is. Ma a város szorgalmas népe mindent elkövet szőleinek megújítására; drága pénzen megvásárolja a szomszédos homokterületeket, hogy azok beültetése által biztosítsa azt a jövedelmet, melyet a borból eddig élvezett, s ez úton hasznosítsa a szőlőmívelés terén páratlan szakavatottságát. Moór a legrégibb idő óta lakott helyek egyike. Az Árpád-házi királyok alatt Szent-László adományából vámjával együtt az egri püspökség tulaj- donához tartozott, míg a most hozzá tartozó puszták, melyek az előtt külön községek voltak, a királyi udvartartás személyzetének javadalmazására szol- gáltak. Róbert Károly király az egri püspökséget a hevesmegyei Goruld községgel s a hídvégi vámmal kárpótolván, Moórt és a szomszédos községeket a komáromi határon levő Sárkány s a veszprémi határon levő Veleg községgel együtt a csókakői várbirtokokhoz csatolta. Moór az az előtt külön állott Vajallal ma egy községet alkot s tizedfél- ezer lakost számlál. A járásnak központja s a járási hivataloknak székhelye. Vannak jól képzett, minden ágban nagy számú iparosai, a kik külön ipartestületet alkotnak, ipartanoncz-iskolát tartanak fönn és nagy vidék ipar- szükségletét elégítik ki. Vannak minden városrészben elemi iskolái, férfi és női polgáriskolája. Magyar és német róm. katholikus, ev. református templomai, zsinagógája, takarékpénztára, hitelszövetkezete, kaszinója, olvasó- körei, jótékony nőegylete, tűzoltó-egyesűlete. Útczái szabályosak, de váro- siasabb jelleggel csak piacza s a piaczra nyíló néhány útczája bir. Szép nagy piaczának emelkedettebb részét a kapuczinusok zárdája, alsó részét a báró Luzinszky családnak ma többek által lakott nagy kastélya, az úgy nevezett „lánczos kastély" zárja be. A most iskoláid szolgáló megyeház, egy födött lovarda, több eléggé csinos magánház s terebélyes nagy fák árnyában a múlt század végén stylszerűen, szép kertben épült gróf Lamberg-féle kastély s ennek terjedelmes melléképületei szegélyezik a piaczot, melynek oldalai fákkal beültetve sétányúl szolgálnak, keleti magasabb része pedig csinos sétahely. A város keleti részének a telkeit egészen a kapuczinusok zárdájáig a jelen század elejéig még erdő borította. Ma szépen művelt szőlők borítják a