Page - 594 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Volume 16/2

» SÒ4 álldogálnak a tó messzeségein. Kémkedő gémek álldogálnak a vízszéleken. Vadludak és kacsák ezrei úszkálnak a mélyebb vizeken vagy a nádasok belső oldalán. A sirályok és halászmadarak fehér szárnyai villognak, czikáz- nak a víz sima fölszínén, vagy tarajos hullámain. Örök mozgás mindenütt. A Balaton télben rideg, komor, halotti alak az előtt, ki a nyárit ismeri és szereti. Mindent jég borít, a jeget mindenütt hó s a havat köd lepi el. A jég eltemeti a színt, a ragyogást s az életnek minden mozgását. A köd elfödi előlünk az átelleni, távoli partok változatait, sőt körvonalait is. Mi van közelebb, mi van távolabb, mi fekszik lent, mi fekszik magasan : mind- ezekben nincs tájékozódásunk. Ha szélcsend van : a teremtés előtti némaság nyomja lelkünket; ha förgeteg fú: eltűnik előlünk minden; a jégen szabadon szágúldó vihar szürke hófelhővel borítja be az egész Balatont. Hideg, tiszta nappalon nagy ritkán látunk egy-egy kocsit vagy egy csapat halászt a messzeségből. Egyes ember nem indúl neki a befagyott Balatonnak. Nagy köd vagy vihar esetén halálos vállalkozás lenne a magános átmenetel. . A jég meghasadását a parti lakos „rianásw-nak nevezi a harsogó és riasztó hangról, melyet a hasadás okoz. A rianás gyakran öt, tíz, tizenöt kilométer hosszú s rendszerint a tó hoszszában támad. A 30—40 centiméter vastagságú jég a rianáskor gyakran egy-két lépésnyire elválik egymástól s a hasadékban szabadon csattognak a vizek. Vájjon mi okozza a rianást? Fő s talán egyedüli okáúl a szél nyomását tekintjük, mely a Balaton közepén oly sulylyal nehezedik a jégre, hogy ez észrevehellenűl bár, nagy messze- ségben behorpad s a vizet a két part felé szorítja ; de mikor a szél nyomása megszűnt, a kiszorított víz visszatolúl, a jeget fölnyomja s e közben ketté- hasítja. Ugyancsak a szélnyomás okozza a rianás elválását s a mi gyakran történik, újra összezáródását is. Komoly vélemény számba megy az a föl- fogás is, mely a rianás okáúl a hőmérsék gyors változását tekinti. Balvélemények és tudományos érvekkel meg nem bizonyított nézetek egész serege rajzik az emberek agyában a Balatonról. Sokan azt vélik, irodalmi művekben is állítják, hogy a Balaton vizének, mint a tengernek, van némi csekély ár-apályszerű mozgása, s ez összefügg azzal a másik véleménynyel, mely szerint a Balaton vize néha minden szél nélküli csöndes időben is hullámzik, mint a parti lakosok mondják : háborog és zúg. Mindez alaptalan. A tengerek ár-apályának természetét a tudomány meglehetősen ismeri már. S ha a tengeri ár-apály okai és föltételei biztosan fölismervék : akkor kétségtelen, hogy ez okok és föltételek a Balatonnál