Page - 14 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

14 E völgy legfelsó részén a fanovés mind jobban ritkúl s végre teljesen megszúnik, s most a Sloupig terjedö puszta fensík következik, mely feltúnóen hasonlít a Karszt kósivatagához. Tolcsér-alakú mélyedések fogják föl itt is az esóvizet, mely a talaj hasadozott kózetébc szivárog be. Az innen keletre és éjszakra levó grauwackés területböl eredö vizek mind e hasadékokba és üre- gekbe túnnek el. így az Ostrov mellett néhány kisebb tóba gyúlemló s aztán egy malmot hajtó vizek mindjárt e malom kerekéról ily üregekbe csorognak. Hasonlóképen túnik el a Holstein melletti Bilávoda (Fehér-patak) s a Sloup melletti Luha-patak is. A nép e miatt azt tartja, hogy e terület alatt valami nagy tó van a föld gyomrában, mely magába gyújti az összes fölszini vizeket s más helyeken bocsátja ismét napvilágra. Annyi bizonyos, hogy a Dürres Thal és a Punkva-völgy közötti hegyhát át meg át van vájva földalatti vizektöl s ennek kovetkeztében számos barlang és üreg van a belsejében. Az ezek közt levó választófalak gyakran beomlanak s nyomukban a fölszin talaja is be-besüpped és horpadozik, mi által az imént említett tolcsér-alakú mélyedések jönnek létre, melyek egészen a Karszt dolináihoz hasonlók. Ily módon támadt bizonyára e vidék legnagyobb foldomlása, a Macocha is. Vilimovitz falutól éjszaknyugatra szép szálas erdön át haladunk, nem is sejtve a nagyszerú és meglepö látványt, mely egyszerre egész váratlanúl tárúl elénk, mikor egy 130 méternél magasb szürkésfehér sziklafal tetejéról a borzalmas szakadék mélyébe pillantunk, a honnan csak vagy 7 — 8 másodpercz múlva hat föl a leejtett s a fenékre csapódó k<5 hangja. A felsó, legtágabb részén 170 méter szélességú szakadék többi környezö szikláin sok helyütt barlangszerú üregek tátongnak, de ezek falai már nem mindenütt oly meredekek, mint az elöbbi, hanem felsó részükon több hasadék által meg-megszakítva, lassanként lejtenek és csak legalsó harmad- részükon válnak függólegesekké, söt itt-ott hegyes szöget is alkotnak a fenék színtjével. A kózet hasadékaiban csenevész fák és kusza bozót, némely kevésbbé meredek helyen pedig fenyúszálak is vertek gyökeret, a hol pedig ilyenek már nem találnak elég termöföldre, ott legalább páfrányok és moh zöldje tarkítja kissé a sziklák egyhangú szürkeségét. A szakadék tetején lévó s vaskorláttal korúlvett kilátóhelytól balra egy gyalogosvény vezet az onilás éjszaki oldalára, az úgy nevezett hídhoz, melynek fából alkotott kis dobogójáról az egész táj megragadó fonségét jobban át lehet tekinteni és élvezni. Jobbra szédító magasságba emelkedik