Page - 28 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

Ennek kopasz, a kOrullévó hegyek közül niagasan kiemelkedó tetején egy terjedelmes, de csekély domborúlatú lapos terúl el (a mi jellemzó vonása a Sudetek legtöbb hegykúpjának), a melyról semerre sem lehet teljesen kórúl- tekinteni, a miért is, ha mindenfelé szét akarunk róla nézni, körul kell járnunk az egész fensíkot. Gyönyöru a kilátás éjszak felé a kies vidékú Glatz gróf- ságra, nagyszerú pedig kivált a Schwalbensteinnél, a hegynek egy szabadon álló s messzire kiszógelló sziklájánál, a honnan a délkelet felé tornyosúló hegycsúcsokra s a köröttük lévó vólgymélyedésekre, tovább pedig ki a Morva folyó dús tenyészetú síkságára esik s egész a Kárpátok elóhegyeiig ér tekintetünk. Minthogy a Spieglitzi Schneeberg tengerszín fölötti magassága 1.422 méter, csúcsa kiemelkedik az erdó-óvból s az évnek alig négy hónapján át szabad a hótól. Júniusban azonban a teteje tágas, virúló hegyi rétté zóldúl ki, a melyen a fensík nyugati szélén, 1.214 méternyi tengerszín fölötti magasságban, egy már porosz területen álló tejgazdaság marhái több hónapon át pompás legelóre találnak. A hegy déli lejtójén van a Quarklöcher nevú három kis mészkó-barlang, melyek falai túrószerú cseppkó-képzódményekkel borítvák. A Schneebergból minden irányban tekintélyes gerinczek ágaznak ki: így Morvaországban délnek a Dürre Koppe (1.322 méter), a melyból a Schwarzberg (1.275 méter) és a Lattichberg (1.308 méter) fut ki, ez utóbbi- nak pedig ismét a .Baudenberg (944 méter), a Bodenkoppe (1.119 méter) és a Sauberg (1.088 méter) a végsó nyúlványai; kelet és éjszakkelet felé az országhatáron álló Steinhügel és Saalwiesenberg (1.076 méter), melyhez aztán délkeletnek a Tietz-Hübel (1.022 méter), a Wiesenberg (1.1 24 méter), a Fichtlich (1.109 méter) és a 984 méternyi Grosser-Keilberg csatlakoznak. Az egyes gerinczeket és nyulványaikat, meg elóhegyeiket gyors folyású, pisztrángokat nevelö patakok választják el egymástól, melyek kózúl a Klein-Mohraui- és a Graupa-patak s ennek mellékágai, a Stein- és a Schnell- bach a legnevezetesebbek. Mindezek a patakok a Spieglitzi Schneeberg tetején, a csúcs kózelében eredó Morva folyóba ömlenek, a mely eleinte gyors futással rohan a nevét viselö völgyön végig. A Graupa-patak mellett, hegyektól övezve áll a nyájas tekintetú Altstadt s tóle éjszaknyugatra, a Steinhügel lábánál a magas fekvésú Spieglitz falu. A Grosser-Keilbergtöl délkeletre a Ramsaui nyeregbe 759 méternyire ereszkedik alá a hegygerincz. E nyereg a tóle valamivel délre lévó Spornhau