Page - 64 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

64 A mi a vasiárgyakat illeti, kétségtelen, hogy morvaországi bronz- és rézleletekkel együtt nagyon ritkán akadtak egyúttal vastárgyakra is, és ezek hiányának oka nem abban kereshetó, mintha a vasat idóvel a rozsda megemésztette volna. Más részt azonban az a kórúlmény, hogy bronz- tárgyakkal, névszerint fibulákkal, tekercsekkel, vedrekkel és effclékkel, üveg- és borostyänkö-gyöngyökkel, továbbá arany halánték-gyúrúkkel együtt több nyers vasdarabot (Luppeneisen) találtak, sót vasból készúlt kovács-kalapácsokat is a Brünn melletti Becziskala-barlang elócsarnokában, arra mutat, hogy Morvaországban ósrégi vasipar lehetett. Es valóban a Blanskohoz közeli Ruditz erdós tájékán, mely maig is élénk vasbányászat színhelye, itt-ott kisebb vassalak-halmokra s azokban durva agyagedények cserepeire találnak, mely edényekben az érczekból vasat olvasztottak és nyers vasdarabokat készítettek ki. Ez a tájék ahhoz a nyugatról a Moldva, keletról pedig a Morva által határolt erdós vidékhez tartozik, melyról már a római írók (így példáúl Ptolomaeus) fóljegyezték, hogy itt a „quadok országában" fejlett vasipar volt. Ezeket a Becziskalából származó nevezetes leleteket és még sok más ezekhez hasonló morvaországiakat, így a Lösch melletti Alikletnán, Buchlau- nál, Znaimban, a Nikolsburg melletti Klentnitzen, Bernhardsthalban és Pirnitzben találtakat, a hol egyszersmind vas fegyverekre és egyéb tárgyakra is akadtak, a La Teñe névvel jelölt újabb korszakba szokták sorozni, mely korszak alkotja a tórténeti idóbe való átmenetet, a mint a velük talált és idószámításunk elsó évszázadaiból való római érmek is bizonyítják. Morvaország óstórténetére nézve igen nagy fontosságú az a számtalan 'óskori temetkezó he/y, mely az egykori lakosok erkölcseinek, szokásainak, eszkózeinek és szerszámának, fegyvereinek és ékszereinek megismerésére a legbiztosabb adatokat szolgáltatta. Általában Morvaországban mindkét módjára találhatunk az eltemetés- nek, úgy a hullaégetésre, mint az e nélkúl való eltakarításra; mindamellett ennek a két, egymással teljesen ellentétes szokásnak összekötö módját is fóllelhetjük, a melynél az emberi testnek csak egyes részeit égették el és helyezték urnákba, sót van példa arra a gyakorlatra is, hogy külónféle állású embereket egy idóben külónféle módon temettek el (példáúl a harczosokat elégették). Lényegesebben megkülonbóztetó jellegú a síroknak az alakja, a mennyiben Morvaországban kiválóan lapos, vagy soros sírokat találhatunk és csak sokkal ritkábban halomsírokat. Emezek kóralakú alappal bíró,