Page - 70 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

70 (Kr. u. 69), mely után Flavius Vespasianus lépett a római trónra. Ez idótól fogva eltúnik a quadok benszülótt királyi családja; e nép fólótt Tacitus állítása szerint azota idegen származású királyok uralkodtak. E királyoknak azonban a rómaiak kedve szerint kellett uralkodniok, s csapataikkal kótelesek voltak a római seregeket támogatni. Ha ezt nem tették, felelósségre vonattak, mint Domitianus császár alatt (Kr. u. 8l-tól 96-ig) tórtént, a ki a quadokat, mivel a dákok elleni háborújában nem támogatták, haddal támadta meg, de meg- veretett. E gyózelemben elbizakodva, a quadok el akarták foglalni azt az egy mérfóldnyi területet, mely az ó országuk és a római fóld kózt feküdt s melyre lépniók nem lett volna szabad. Lassanként egyre merészebbekké lettek s egészen a Dunáig nyomúltak. Ez elónyomúlásuk gyakran óssze- ütkózésbe juttatta ókét a római hadakkal, melyek Vindobona (Bécs), Carnuntum (Petronell), Bregetium és Aquincum eródített táboraiban a biro- dalom dunai határát órizték. A római csapatok oly túrhetetlenúl nyomor- gatták a quadokat, hogy ezek fóllázadtak. A lázadásban a quadokon és a markomannokon kivúl a Duna mentén lakó más népek is részt vettek s az erre kitórt úgy nevezett markomann-háborúban a quadok és szóvetségeseik egészen Treviso órgrófságig nyomúltak eló, ott Opitergum (ma Oderzo) városát kirabolták és elpusztították s azután Aquileját ostromolták (Kr. u. 167), honnan azonban visszaszoríttattak. Ez a háború, melyben Marcus Aurelius császár (161 —180) maga vezette a római hadakat, teljes 15 évig tartott, míg a császár a quadokkal, hogy óket a tóbbi fóllázadt népektól elszakítsa, külón békét kótótt (Kr. u. 175), melynek az volt egyik terhes kikótése, hogy a vásárokat a római tartományokban látogatniok nem szabad. Ezt a kikótést a markomannok, kikkel valamivel késóbb kóttetett meg a béke, szintén elfogadták. Ekkor azonban azt a parancsot kapták, hogy az ó vásáraikat és gyülekezó helyeiket más nép szintén nem látogathatja. Ezen kivúl a császár 20.000 római katonát helyezett el a római végvárak- ban, kik.a quadokat sokfélekép nyomorgatták és zsarolták. E zaklatások olyan túrhetetlenekké váltak, hogy a quadok elhatározták, hogy mindenestúl a semnonokhoz vándorolnak ki. De a császár erószakkal gátolta meg e szándékuk véghezvitelét. Ily kórúlmények kózt a béke nem sokáig tarthatott. Kr. u. 178-ban új lázadás támadt, melynek végét a császár nem élte meg (meghalt a 180-ik márczius 17-én Bécsben). Fia, Commodus (180—192), még atyja halálának évében megkótótte a békét, melyben a fóntebbi fóltéte- leket is elfogadta, hogy évenként bizonyos mennyiségú gabonát szállítsanak