Page - 78 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

Morvaországban az elsó zárdát, Raigemt, Brünn mellett (1048). Mikor atyja halálával a cseh trónra lépett, Morvát Csehországgal egyesítette s az egyesítés azután állandóan megmaradt. Csakhogy ez az egyesítés közvetve sokféle háborúra és pusztításra adott okot, melyek érzékenyen sújtották az országot. A legnagyobb bajt a Bretiszláv által 1054-ben megállapított senioratus örökösödes okozta, mely szerint a Píemysl uralkodó családnak mindig legidósebb tagja lett Csehország ura, míg az ifjabb herczegek Morvaország egyes területeit kapták ellátásúl. De ezt a trónóróklési tórvényt, melynek helyére csak 1216-ban lépett az elsó szülóttségi jog, nem mindig tartották meg, s különben is a Morvában ellátott herczegek lehetóleg függetleníteni • igyekeztek magukat a cseh uralkodó alól, s így Morvaország csakhamar hosszas, pusztító bel- háborúk színhelye lett, melyek a nép jóllétének fejlódését megakasztották. Már Bretiszláv elsó utóda, legidósebb fia, Spytihnév, ki atyja életében Morvaországot kormányozta, tapasztalta az új órókósódési tórvény visszás- ságait. Mikor Csehországnak ura lett, három öcscse kózt akképen osztotta meg Morvaországot, hogy Vratiszláv az olmützi, Ottó a brünni és Konrád a znaimi területet kapta ellátásúl. Ez a három részre oszlás hosszú idón át (1197-ig) megmaradt, s csak olykor-olykor adatott a jamniczi és breclavi (lundenburgi) tartomány is egyes herczegeknek ellátásúl. Csakhogy az iíjabb testvérek nem szívesen hajoltak meg a cseh herczeg felsóbbsége elótt; nyilt lázadás támadt, melynek élén az olmützi Vratiszláv állt. A fólkelést elfojtották és Spytihnév ismét a maga nevében kormányoztatta Morvaországot. A magyar király kózbenjárására azonban kibékúlt Vratiszláv val, ki utóda lett az ural- kodásban (1061) s ócscsei, Szép Ottó és Konrád kózt akként osztotta fól Morvaországot, hogy amaz az éjszaknyugati részt Olmütz székhelylyel, ez meg a délkeletit Brünn fóvárossal kapta. Vratiszláv, noha sokféleképen be volt bonyolítva a német birodalom ügyeibe, a maga országainak érdekeit is szívén hordozta; ó alapította az olmützi püspükséget (1063), mely egyházi ügyekben ónálló kormányzatot biztosított Morvaországnak, habár természetesen ez után is a mainzi érseki fÓ megye alá maradt rendelve. Vratiszláv saját személyére nézve megkapta IV. Henrik császártól a királyi czímet. De azért neki is sok baja volt ócscsével, Konráddal, kit fegyverrel kellett megfékeznie, ki azonban utóda lett a cseh trónon (1092), csakhogy nyolcz hónap múlva meghalt. Utóda, II. Bretiszláv, megszegte