Page - 93 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

93 Morvaország törtenete a jelenkorig. A mohácsi csata Morvaorszdg torténetét is új mederbe terelte. A brünni szeptemberi országgvúlésen megjelent Ferdinánd osztrák föherczcg követsege s elöterjcsztette urátiak egy levelét, melyben Jagello Annának, II. Lajos magyar és cseh király húgának férje, kifejti, hogy neje jogot tart a meg- üresedett trónokra s a morva órgrófságot a maga részére kivánja. Neni minden nehézség nélkúl ment végbe Csehországban Habsburgi Ferdinánd megválasztása (október 23), mert elöbb a bajor Wittelsbach család verseny- gését kellett meghiúsítani. Antiál könnyebben oldotlák meg a kérdést Morvában. Az olmützi országgyúlés (november elején) elismerte Ferdinánd nejének óróklési jogát s kimondotta mindkettejöknek Morvaország fejedel- mévé való Belfogadás"-át. Deczeniber folyamán a rendek kivánságai és tfhajai nyertek elintézést. 1527 április elején jelent meg a fejedelmi pár Brünnben, azután Olmützben, hogy a rendek hódolatát fogadja. E hó 26-án írta alá I. Ferdinánd azt az okíratot, melyben Morvaország jogait és kiváltságait elismeri. Azután az udvar a cseh királyi koronázásra készúlt s ápril 29-én IglaUban, a két ország határán, találkozott a csehek kovetségével, mely eseményt késóbb O565) az iglaui tanács a hely színén emlékkel órókíté meg. Mikor I. Miksa unokája Morvában az uralmat átvette, ott erósen kifejlett rendiséget talált, melynek sarkkovét az „urak" osztálya, a kivált- ságokkal busásan ellátott nemesség tette. A huszita háborúk ota a morva nemességben a sok német rokonság és múvelódési eszköz daczára, szóban és írásban a szláv szellem volt az uralkodó, míg a királyi városok és mezóvárosok népességének magva még mindig német-morva volt, mely Morvaország keleti részeiben, a Gesenkén régi, helységekké alakúlt telepekben lakott. De a nemesség és polgárság közötti ellentét kevésbbé a nemzeti külonféle- ségben, mint inkább a rendi érdekekben gyökerezett, melyek a nemességet, elsö sorban az urakat mindig arra Osztónózték, hogy a polgár szavát az országgyúlésen lehetóleg elnémítsák s kivált nemesi javak szerzésétól távol tartsák a városi elemet. A vallási viszály, mely a huszita háborúk óta Morvaországban is meg- honosodott, egész sereg felekezet alakúlására adott okot. A katholikusok és az utraquisták mellett az úgy nevezett „testvér-unio" nem mindennapi fontosságra vergödött az ország keleti és nyugati részeiben, hoi Sternberg,