Page - 112 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

112 három évvel azelótt a fóiskola Brünnból visszavándorolt Olmützbe, de tóbbé nem mint egyetem, hanem csak mint lyceum múkódótt. József korába esik Brünnben a régi halpiaczon, a mai Domonkosok terén a XVII. század elején épúlt országháznak, es. kir. katona ruharaktárrá va 1(5 átalakítása, melyhez az eltórúlt Domonkos rendí szomszéd kolostor egy része is csatoltatott. 1784-ben a fókormányszék s az országos fóhivatalok a Tamás-zárdában, a Renner-útcza éjszaki végén, helyeztettek el, melynek eddigi lakói, az Ágoston rendiek Ó-Brünn egykori apácza-klastromába kóltóztek át. így keletkezett az új országház, melyben a fó kormányszék is székelt. A Ratuit-téren levó mostani díszes országház a jelenkorban épúlt, míg a kormányszék vagy helytartóság az egykori Tamás-klastrom ósszes helyiségeinek egyedúli birtokosa maradt. II. Lipót (1790—92) megegyezésre lépett a rendekkel, mely bizonyos ónállóságot biztosított nekik; de az államhatalom lényeges alapjait s fel- ügyeleti jogát nem érintette. Fiara, Ferenczre, rendezett államot hagyott orckúl, de egyszersmind a franezia forradalommal való háborút is, mely a császár hosszas uralkodásának tóbb mint két évtizedét elfoglalta. Morva- ország mint a hadak útja, vagy a küzdelmek színhelye, gyakran szerepelt e háborúkban s 1792 óta a folytonos ujonczozások, pénzben és terménvben kivánt szolgálmányok, a csapatok élelmezése sulyos terheket rótt reá. A harmadik szovetséges háborúban (1805) Morvaország volt a dontés színhelye, hol Austerlitznél deczember 2-án véres csata vívatott. Mikor 1809-ben újra kitórt Napoleonnal a háború s az osztrák sereg a wagrami harczmezóról (július 7) megkezdte a visszavonúlást azokon az útakon, melyek Ausztriát és Morvaországot ósszekotik, véres ütkozetek folytak az osztrákokat üldozó francziákkal. Legnagyobb harez Znaim falai alatt vívatott. Mindkét korszakba esik egy férfiú élete és múkódése, ki szegényes, pol- gári helyzetból emelkedve ki, fényes jovójét ónmagának kószóni. Ez Kübeck Károly, a késóbbi Kübau báró, ki 1780-ban Iglauban született s akkor lépett államszolgálatba, mikor Ausztria már háborúban állt Napoleonnal. Kübeck a monarchia pénzügyi és kózgazdasági ügyeivel foglalkozott, csak- hamar elókeló hivatalos és bizalnii állásokba emelkedett s a legnehezebb belügyi kérdések elintézésében vett részt. 1840-ben mint udvari kamarai elnók, a pénzügyi kormányzat élére lépett. 1848-ban lekószónt, de késóbb visszatért a kóztevékenység terére s 1855 szeptember 1 l-én, mint az akkori birodalnii tanács elnóke fejezté be kózhasznú életét.