Page - 171 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

m Megjelenésûkkel hol szeiencsét, hol balsorsot jösolnak az û. n. fehér n'ôk. Ilyen a Pernstein és Teltsch vârkastélyokban földig érô fehér köntösben megjelenô kisértet, a mely szerencsés esetek hirdetôjeképen ovérôl leldgö kulcscsomöval, baljdslatûan pedig fekete keztyûsen mutatkozik. Amott föl- bontott aranyszôke hajii hajadonként is ismeri a monda, emitt pedig az û. hi édes kâsa fôzésének alapitdjaképen is emlegetik. Rosenbergi Bertha, mâsutt pedig Pernsteini Zibridnek egy leânya is szerepel ily fehér nö gyanânt. Fulnek régi vârâban is meg-megjelen a kastély kisasszonya, hogy a lakôkat kôzelgô szerencsétlenségekre figyelmeztesse. Itt „Klagemutter" a neve. Ilyenek a Kuhländchenben is hallatjâk több éjszakân ât sirânkozo hangjukat, ha valami baleset van bekövetkezoben. Neutitschein vârromjânak is van fehér asszonya, ki egy ott virâgot szedô pâsztorleânykânak megjelent s elcsalta a romok közül; alig hogy onnan eltûnt, a vâr fala nagy robajjal összeomlott. Végûl még a brûnni vâroshâz sârkânyârôl kell emlitést tennünk. A XI. szâzadban âllitdlag bizonyos Trut nevu ember, a cseh Trautenau vâros alapitôja, embereivel elfogatott egy azon kôrnyéken tanyàzô sdrkdnyt s a szôrnyeteg bôrét az épen Brünnben tartözkodö Ulrich herczegnek ajândékozta, azzal a kérelemmel, hogy ennek emlékezetére Trautenau vârosa sârkânyt viselhessen a czimerében. A sârkâny bôrét a brûnni vâroshâzân fûggesztették fol. A morvaorszâgi németség nyelvjârâsai. Morvaorszâg német nyelvjârâsai két nagy nyelvterülethez tartoznak : a felnémethez és a kôzépnémethez. Csak az orszâg déli és éjszaki hatârân âllnak a németek fajrokonaikkal szomszédi kapcsolatban, mig orszâgszerte elszôrt gyarmataikat szlâvok veszik körul. A déli orszâgrészben, a melynek éjszaki hatâra Lipolztôl nyugatra kezdôdve majdnem egyenes vonalban megy Znaimig s aztân egy éjszakkeleti kikanyarodâs utân Eisgrubnâl az osztrâk hatârt éri el, a bajor-osztrdk nyelvjârâs uralkodik ; az éjszaki vidékeken pedig, a Hochschar és az Altvater körul, a Möhra felsô folyâsa mentén az Oderânak Neutitschein melletti jobb j)artjaig a sziléziai nyelvjârâs honos. Déli Morvaorszâg lakdi, az ù. n. Thaya-mellékiek, nyelvjârâsukban csak kevéssé térnek el alsö-ausztriai fajrokonaiktöl. Az r-nek kivâlt a szö- végeken magânhangzôvâ valö âtcsapâsa itt feltûnôbb, ügy, hogy az er végzet helyébe rendesen a jellemzô a lép : Voda — Vater. Mig azonban itt egyfelöl az r és n hatâsa folytân beâllô hangeltompùlâs tovâbb terjed, mint amott : 22*