Page - 177 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

177 Épen így az Olmütz-kornyéki falvak és a 30 kilométernyivel nyuga- tabbra levó VVachtl és Deutsch-Brodek nyelvszigeteinek nyelvjárása ¡s a kózépnémet területhez tartozik. A magánhangzóknál azonban itt neni tapasz- talható a számos z-hang okozta emelkedés, a mely a zwittaui és trübaui hegyvidéki tájszólást jellemzi. Itt is külónféle nyelv tórténeti alapok ismer- hetók föl. Igy pl. behatóbb elcmzés kitúntetné, bogy a brodekiék bazája (kiknek tájszólása a sziléziai hangtani sajátságok egész sorát mutatja) éjszakabbra volt annál a vidéknél, a honnan szomszédaik, a wachtliak valamikor bevándoroltak. Egyáltalában elmondható, hogy e nyelvjárástani szempontból szerfölött érdckes ország német nyelvszigetei a tudományos kutatás számára még igen dúsan temió talajnak tekinthetók. Nemesak Morvaország honisnierete, haneni a német nyelv fejlódésének tórténeté is nem egy becses tanúlsággal gyarapodhatnék még e forrásból. A morvaországi szláv nép élete. N/ptörzsek /s nyelvjárások. Morvaország szláv lakossága a cseh nép- tórzs kiegészító része, melylyel ósidók óta a kózós irodalmi nyelv szoros kóteléke is egyazon nemzet kapcsolatába fúzi. A Csehországgal határos nyugati kerületekben, Bystritz, Neustadtl, Saar, Iglau, Teltsch, Dacitz és Jamnitz kerületeiben a morva népnyelv nyelvjárásilag is ósszefügg a csehvel, míg távolabb keletre tóbb nyelvjárásra oszlik, melyck úgy egymástól, mint a kózós irodalmi nyelvtól hol tóbbé, hol kevésbbé külónbóznek, azonban sehol sem térnek el tóle annyira, mint pl. a német nyelvjárások az új-felnémet irodalmi nyelvtól. Altalán véve a morva nyelvjárások az irodalmi nyelvtól leginkább abban külónbóznek, hogy lágy mássalhangzók után a csehben ma divo magas e és i hangok helyett a régebben itt is megvolt mély a, o és u hangokat ejtik: dusa — du su — du so (cseh du se — dusi — duse), sed'á, leid (cseh sedí, lezf). A nyelvjárások és a népviselet külónfélesége szerint a morva nép tóbb tórzsre oszlik. De nem csupán ezek a megkiilónbóztetó jelek, hanem a nép- lélek, hajlamok, szokások, erkólcsók és egyéb szellemi vonások is hozzá- járúlnak az egyes tórzseknek, mint ónálló népegyéniségeknek jellemzéséhez. A morva néptórzsek kózt legkiválóbb és legnagyobb a handkoké CHanáci). Ezek az ország szívében, a régesrég óta Hanna nevú termékeny síkságon laknak, mely e nevét a Kremsier kózelében a Morvába szakadó 23