Page - 178 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

178 Hanna folyöcskätöl kapta. A hanäkok feszke Wischau- es Plumenautöl Kostelecen es NamSschten at Littau, Sternberg es Gross-Wisternitz feie s innen toväbb Trschitz, Kokor, Tobitschau es Kojetin iränyäban a Hannänak Plumenautöl nyugatra levö forräsaiig terjed. A hanakokhoz szämitjäk toväbbä meg azon videk laköit, mely a Becva torkolatätöl Mährisch-Weisskirchenig, a Hostein melletti Bystritzig es Napajedlig terjed. A hanäk nyelvjäräst az i es u hangok sajätszerü elvältozäsa jellemzi. A cseh ryby\ zivia, zila, sila, siroky, lid, perina helyett a hanak rebe^ zinia, zi'/a^ sila, Sirokt, led, pefena szökat ejt, vagyis sziszegök, inyhangok es l utan minden y es rövid i helyett valami egeszen sajätszerü £ hangot, rnig a hosszü y-1 /-ve vältoztatja. A rövid u a hanäk ejtesben sajätszerü ü-vä, a hosszü ü (ou) ö-vk välik : rökd^ dlöhö cestö (cseh ruku, dlouhou cestoii). A cseh ej szötag a hanäkban hosszü /-ve välik: f//, sttnd (cseh dej, stejny). Mint a tot es a morvaorszägi ü. n. „oläh", a hanäk is megkülönbözteti kiejteseben a kemeny es lägy l-t, holott a cseh nia mär csak a közep (a nemettel egyezö) /-et ismeri. A hanäkokkal ejszakon, nyugaton es delen a hordkok (Hordci, hegy- lakök) szomszedosak. Ezekhez szämitjäk a Schwarzawa es a Zwittawa folyö videkenek, a Brünn es Znaim közti dombos täjnak s a Plumenautöl Könitz es Littau, onnan pedig Loschitz es Hohenstadt feie terjedö hegy- videk, meg a drahani fensik laköit. A horäk nyelvjäräs nem sokban különbözik a hanäktöl. Ebben is megvan az i es u hangok sajätszerü M'e es o-vä vältozäsa. Csakhogy c hangok itt jöval terpedtebbek. Toväbbä minden szökezdö eredeti o cle v, s minden szökezdö a es elvältozott ö (— a) meg ö (— ü, ou) ele h kerül: vokno, hale, höcho, hör ad (cseh okno, ale, ucho, ürad). Morvaorszäg delkeleti es keleti reszen, a magyar hatär menten, Kostel (Podivin), Lundenburg, Strassnitz, Ungarisch-Hradisch es Ungarisch-Brod täjän tötok (Sloväci) laknak. Nyelvjäräsuk teljesebb es szep hangzäsü hang- rendszere ältal tünik ki. A tötoktöl ejszakkelctre, ^Valachisch-Klobuk, Vsetin es Karlovitz, aztän Roznau es Walachisch-Meseritsch hegyes környeken lakik az ü. n. oldhok (Valati) päsztornepe. Mind a ket neptörzs legközelebbi rokona a velök töszomszedos magyarorszägi tötsägnak. De az ü. n. „olähok" ereiben az- eredeti szläv mellett valamicske rumuny ver is van, a mit nevükön kivül a nyelvük is ketsegtelenül bizonyit.