Page - 188 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

188 választ, ez meg a maga tagjai közul egy birót, elsö és második polgár- mestert és poroszlót (drab). Ez hivatala jelvényeúl úgy nevezett „ferulátu-t vagyis egy botot kap, mely a felsô végén jó széles kettós Iapoczkává van hasítva, hogy ütés közbcn jót csattanjon. A kózségtanács most a farsangi napokra ennek az r ifjúsági tanács"-nak adja át a hivatalos teendôk intézését. Az elóljáró alkalmi beszédében arra inti öket, hogy ez idö alatt a faluban fóntartandó jó rendról és fegyclemröl gondoskodjanak. Erre ünnepi kör- menetben viszik az elóljáró házától a „tórvény" kardját a korcsmába. Ott a cseléd-tanács a hivatalos asztal mógótt foglal helyet, a mely fólé a mester- gerendába tûzik a kardot. Most túzzel neki látnak a táncznak, a melyet idóról-idóre egy tréfás tórvényszéki tárgyalás szakit félbe. Valaki példáúl titokban oda csenipészett egy másiknak valamit. Erre aztán tolvajlással vádolja a „tiszteletes tórvényszék" elótt. Egy másikat meg azzal vádolnak, hogy tiszteletlenúl beszélt a „dicséretes kózségtanácsról, vagy hogy tiszteletlen pillantást vetett a tórvény kardjára, stb. A vádlottat beidézik, a tárgyalást minden formaság szigorú megórzésével megtartják s az itéletet rajta a ferulával tíistént végrehajtják. Farsang hétíójén és keddjén a tórvény kardját ünnepi menetben kórúlhordják zcneszó mellett a faluban, minden ház elótt megállnak vele, a házi asszonynyal és a lányokkal tánczolnak, aztán pénzt, farsangi fánkot, szalonnát és tojást gyújtenek. Hamvazó szerdán a kardot ismét ünnepies menetben, de ekkor már zeneszó nélkül vissza- viszik a kózség elóljárójához. Fekete vasárnapon a falu ifjúsága a Morana-i (a tél és halál meg- személyesített alakját) egy nói báb alakjában régi dalokat énekelve kiviszi a faluból s annak végén vizbe dobja, helyébe pedig bekiséri a faluba az „ifjú nyar"-at, melyet egy fóldíszitctt fenyúfácska jelképcz. Szent György napján (április 24.) kórúljárják a mezóket és fóldeket. A falubeliek tóbb csoportra oszolva végignézik az ósszcs határkóveket, s miután megállapitották, hogy mind a helyükón vannak, friss mészszel mázolják be ókct. Régebben 12 —14 eves fiaikat is magukkal vitték e határjárásra s a határkóveknél megvesszózték óket, hogy jól mcgjegyezzék maguknak az illetó helyet. Nagypénteken napfólkelte elótt mindenki a legkózelebbi folyóhoz, vagy patakhoz siet s hagyományos mondókák és imádságok mormolása kózben megmosdik, vagy valaki vizet visz haza onnan, a melyben az ósszes házbeliek szabad ég alatt megmosakodnak, hogy az egész esztcndón át üdék és cgész-