Page - 204 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

204 kapja. Mindjárt a lakodalmi kalács bcvitele után a nászfát viszi be a kéró násznagy. Ez egy fcnyúfácska, melyet elótte való nap az elsó vófély szerez az erdóból; a nyoszolyóleányok pedig szalagokkal, süteménynycl és gyü- mölcscsel díszítik föl. Ezt is szertartásos bcszédek kiséretében viszik asztalról asztalra s végúl a lakodalmi kalács mellé állítják a menyasszony elé. Az egyes fogások közötti hosszú szüneteket dalolással és pohárkószón- tókkel töltik be. Minden étek fóladását a kéró tréfás beszéde elózi mcg és az elsó nyoszolyólcánynak rá illó dala kiséri. Lassacskán a vendégek mind jobb kcdvre derúlnek s a dalolás általánossá lesz; az asszonyok dalai a házaséletet, a nyoszolyóleányokéi ellenben a hajadonélct szabadságát dicsérik, melytól a menyasszony most elbúcsúzik. Közben-közben tréfás és csipkedó dalok is hallatszanak, a nielyek kivált a papueshósóket gúnyolják, stb. Végúl még adományokat gyújtenek a zenészek számára, a mcnyasszonynak pólyácskákra, mcg a szakácsnénak. A lakoma végén régebben általánosan szokásos „kakas-lefejezés"-t ma már csak itt-ott gyakorolják. Az erre kiszemelt kakast az asztalra állítják s a hóhérnak öltözködött kéró násznagy fólolvassa ncki a balálos itéletét számos bünei büntetéseképen, a melyek tréfás és czikornyás beszédbe vannak foglalva. Minekutánna a kakas végrendeletét is fólolvasta, lefejezik az áldoza- tot, a szakácsné pedig nyomban elkészíti és a vendégek mindjárt el is kóltik. A lakoma után kóvetkezik a menyasszony fókótóje fóltevésénck és eladásának régi szertartása (¿epení a prodávání). Azon asztal fólótt, a melynél a meny- asszony és a nyoszolyóleányok a lakoma alatt ültek, leszedik a falról a szentképeket, a menyasszony fóláll a szógletben a padra, tóle jobbra és balra állnak az „elárúsítónók" (asszonyok). Miután a menyasszony megható dalban elbúcsúzott szabadságától és ifjúkori játszótársaitól, az asszonyok hozzálátnak, hogy hajadon voltát jelzó fcjdíszét darabonként leszcdjék róla. Minden egyes darab levételénél egy-egy mély érzelmû régi dalt énekelnek. Aztán behívják a pitvarból a vólegényt, a ki kalapjában új fejkendót visz a mátkája számára s azt annak a kalapjával együtt a fejére teszi. A nyoszolyóasszony a kalapot leveszi a menyasszony fejéról, levágja róla a bokrétát, bele teszi a meny- asszony fejéról levett ékességgel együtt a kalapba s az cgészet átadja a vólegénynek annak jeléül, hogy „minden gondot kózósen viseljenek." Nemely vidéken az is szokás, hogy a vólegény megoldja a mátkája hajfonatát. Erre az asszonyok kontyba csavarják a menyasszony haját, mely cddig a leányok módjára le volt eresztve, fólteszik a fejkótójét, arra pedig felkótik a vólegény