Page - 269 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

269 Sem tudunk semmi egyebet annál, hogy e „philharmoniai társaság" közre- müködött egy Rieger karmester szerzette cantata elóadásán, a melyet 1808 május 3-án tartottak a redoute termében, a védhimlóoltás intézményének megünneplésére. Ettöl fogva ismét hosszabb ido múlt el, míg zenei elóadások végett való egyesúlésról megint szó lehetett. A zenemúvészet egy másik ápolóhelye a színház lón. Abban az idóben, mikor a morvaországi Sonnenfelsnek II. József császár támogatásával sikerúlt a Paprika Jancsit a színpadról számúznie s a színházat a nép múvelódésének helyévé avatnia; mikor 17.76-ban a bécsi Burg udvari színháza német „nemzeti színház" czímen olyan intézetté fejlódótt, a mely 30 évvel késóbb már Németország összes színpadjainak mintáúl szolgálhatott: Brünn is egyikével dicsekedhetett már Ausztria legjobb és legrendesebb színházainak, a melyben fóleg a német operákat oly jól adták s annyira kedvelték, hogy József császár innen ültette át e múfajt Bécsbe, hol 1778-ban adták eló tetszést aratva a „Bányászok" czímú elsó német operát. A kózeli Bécscsel való súrú érintkezés kedvezó hatása mellett a brünni színház állandóan egy színvonalon maradt más nagyobb tartományi fóvárosokéival. Az idókózben keletkezett olmützi, iglaui és znaimi színházakban is múvelték a színmú mellett, a mennyire tehették, a zenét is. Brünnben különösen a három Blumenthal testvér és Strauss József színházi karmester szereztek maguknak a zenészet fólvirágoztatásában érdemeket. Rieger Gottfried zeneszerzó és karmester pedig nagyobb zenemúvek elóadatásában buzgólkodott sikerrel. Az 1830. év táján kezdódótt Bukuwky Mihály grófnak széles kórre kiterjedó s igen hathatós tevékenysége a zenemúvelés terén, melynek szivós kitartással szorgalmazott czélja egy zeneegyesúlet alakítása volt. Streit Ede, Nowotny József András és Rieger Gottfried hármas szóvetsége vette kezébe a Bukuwky gróf rendezte zeneelóadások múvészi vezetését. Bukuwky gróf, hogy a komolyabb zene iránti érzéket éleszsze, teijeszsze és erósítse, bécsi mintára egész sorozatát rendezte az ú. n. „concert spirituel'-eknek. Egy bizottság, melyet Forgách báróból, dr. Jeitteles orvosból és Haupt nagy- kereskedóból szervezett, 1839- és 1840-ben megkezdette a hangversenyeket, melyek a tóbbnyire klasszikus remekmüvek szélesebb körben való meg- ismertetése által igen nagy hatást tettek. Mikor Bukuwky 1841-ben vidékre költözött, egy társaskór alakúlt, mely szintén igen csínos hangversenyeket rendezett, de nem volt hosszú életú; a zenét ez idótájt inkább a magán- körökben ápolták. Midón 1851-ben Bukuwky ismét visszatért Brünnbe,