Page - 281 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

'2B1 zeneszerzöi soräba tartozik s különösen kiemelkedik meg közülök is Titl Antal Emil, ki 1809-bcn született Pernstein väräban s 1882-ben halt meg Becsben. Rieger Gottfriednäl Brünnben tanülta a generalbassust; mär ez idöben is szerzett egy nyitänyt, mely Brünnben es egyebütt is elöadäsra került; tizennyolcz eves koräban irta elsö operäjät, a „Burgfrau"-t (szövege BoCek Antal olmützi tanärtöl), mely ügy Brünnben, mint Olmützben is többször szinre került. 1835-ben Olmützböl Prägäba hivtäk meg katonai karmesternek, aztän 1840-bcn a becsi jözsefvärosi szfnhäzhoz ment, a hol kivälö szerencseje volt a „Varäzsfätyol" zenejevel; majd 1850-ben az udvari operahaz karmestere lett. Ez älläsäban, melyet 1870-ben viselt, ötvenegy szomorüjätekhoz es szinmühöz irt nyitänyokat, harminezket darabhoz melodrämai zenet, hüsz fölvonäsközi es fölvonäst zärö zenet es szämos zenekari betetet, indülöt, vadäszzenemüvet, dalt es kareneket. Kivälöbban emlitesre meltök Grillparzer „ Arany gyapjü"-jähoz es Hebbel „Rubin"-jähoz irt zeneje. Irt meg zongoradarabokat, egy miset, ferfi-negyeseket, tänczzenet es Schubert modoräban dalokat, melyek legjobb müvei köze tartoznak. BWastelpolka"-ja es „Gondoläs dal"-a pedig bejartäk az egesz vilägot. összes szerzemenyei ällitölag mintegy häromszäz szämra rügnak, de csak szäz jelent meg belölük nyomtatäsban. Az üjabb es legüjabb idökböl is igen sok jeles nevet jegyezhet föl Morvaorszag a zenemüveszet minden leren. Sikerult operäkat irt a prossnitzi Brüll Ignäcz, ki Becsben tanült, elöbb zongoramüvesz volt, majd pedig „Az arany kereszt" czimü operäjänak sikere utän egeszen a zeneszerzesre adta magät. Az opera es operette teren tettek kiserleteket a drahonovitzi Gotthard Jözsef Pal, a strazovitzi Kafka Henrik, a lettovitzi Strasser Alfred es Wolf Miksa, kinek operettjei a külföldön is ismertekke vältak, nemkülönben a nikolsburgi Low Konstantin. Karenekeket es dalokat irtak a brünni Debois Ferdinand, ki 1892-ig mintegy ötszäz dalt es ketszäz kareneket szerzett, a wagstadti Kristinvs K. R. es az olmützi Machanek Ignäcz. Meg emlitest erdemlö zeneszerzök a becsi philharmonikusok tärsülatänak elnöke, a pross- nitzi Buchta Alajos Sändor, az olmützi Kleibl Ede, ki czitera-hangversenye- ket is äd, es a wischaui Skalitzky Jözsef Ferdinänd. Fibyt es Kitzlert mär emlitettük. A klasszikus zene tolmäcsolöi közül igen kiemelkedik a brünni Normann-Neruda Wilhelmina, ki 1869 öta a londoni hangverseny-evad ällandö disze s kit birälöi egy rangba helyeznek Joachimmal, a „hegedü- 36