Page - 290 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

hô 1812", „Lebensbilder aus der westlichen Hemisphäre", „Kajütenbuch*, „Süden und Norden") fokröl-fokra emelkedö hirnevet szerzett. Sealsfield fölulmülhatatlan leiräsainak tcrmészethûségében és ragyogö szinezetében, â melyekkel a nyugati félgômbnek sajâtszerû varâzsâbôl ma mind tübbet vesztô idegen vilâgât olvasöja szemei elé tudja büvölni, nemkülönben azon elragadö en") tekintetébeh, a melylyel egyeseket és egész népeket jellemez. À néprajzi regény terén pàratlan dicsôségének rrtéltân âldozott h Al as szülö- faluja kegyelettel, mikor mârvàhy emléktâblàval jelölte meg az egyszeru paraszthâzat, a bol Postl Kâroly 1773 mârcz. 3-ân született. Znaim vârosa pedig a kôlto jöl sikerûlt bronz mellszobràval diszitette egyik szép terét. Sealsfield mellett elhalvânyiilnak az 1848 elôtti idôk többi német iroi. Ëpikai téren Straube Emânuel (szül. Nikolsburgban, 1801 decz. 14., meghalt Salzburgban 1872 mârcz. 5.) és IVeiner Jânos Pâl (szül. Iglauban 1815 s mint addszedû élt Gödingben és Trebitschben ; megh. 1859 Bécsben) novella- irökat emlitjük. Inkâbb a lyrai kôltészetet mûvelte Eder Jânos Andrâs (meghalt 1858-ban, mint Gross-Seelovitz elôljârôja), ki a hazai tôrténetirâs terén is érdemeket szerzett. Nevezetesebb az 1883-ban elhalt brünni vârosi tanâcsos, Donneh Ferencz, kinek „Schwertlilien" czimû verskötete hem egy tokéletes szerkezetû kôlteményt tartalmaz. Hirsch Rudolf (szül. 1816 Napagedlben) alak és gondolatok tekintetében egyarânt gazdag lantos kôltô, ûgy szintén finom érzésu zenész és zeneszerzô, kinek a „Wiener Zeitung" szâmâra irt zenebirâlatai nagy elismeréssel talâlkoztak. Ifjû korâban költöi babérokat is aratott Berger J. N., a késôbbi miniszter (szül. Prossnitzban, 1816 szept. 16.), kinek csipôs elméssége kiméletlen szatirâiban nyilvânult. Morvaorszâg német iröi ez idô tâjt a drâmât sem hagytâk jtarlagon. Kiemelendôk az e téren müködök közül elôszôr is Fraportai Jordan Ferencz Antal lovag (szül. 1781 Schönbergben, megh. mint nyugalmazott fô rendôr- tanâcsos Brünnben), ki ûgy szomorûjâtékaiban, mint bohözataiban a nyers eszközök és erôs hatâsok kedvelôje volt. Igen termékeny szinmûirô s a negyvenes években a brünni szinhâz valôsâgos oszlopa volt Mandelzweig Szerafin Ferencz (szül. Prossnitzban, 1792 s megh. 1864 Brünnben, hol elöbb mint kereskedö, majd mint nyelvtanitö és irö élt). JYeitteles Alajos (szül. Brünnben, hol mint gyakorlö orvos müködött s 1858-ban halt meg) jeles vigjâtékokat irt, melyek közül egy-kettô a bécsi Burg-szinhâzban is elôadâsra kerûlt és tetszést aratott. Castellivel közösen irt egy, az akkoriban divatos sorstragédiâkat kigünyolö parodiât, a „Schicksalstrumpf"-ot (A vég-