Page - 295 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

295 Bensö kapcsolatban van a morvaországi német irodalom életével a német színügy fejlódése e tartományban. Az úgy nevezett „angol komédiások" Morvaországban 1617-böl említvék elószór, a mikor Károly fóherczeg boroszlói püspök Dietrichstein bibornok olmützi püspöknek figyelmébe ajánlja óket. Fejedelmi udvartartás híján a fényes ünnepélyek, kivált szfnieloadások rendezése a fóurak s ezek kozt legkivált a Liechtenstein, Dietrichstein, Rothai, Althan, Questenberg, Podstatzky családok, nemkülönben az olmützi és boroszlói püspökök kastélyaira szoritkozott. Különösen a Liechtenstein herczegek feldsbergi nyári kastélya és az eisgrubi park liázi színpadja, a holeschaui, wischaui, fraini, vóttaui, jarmeritzi és teltschi kastélyok pompás termei valának fényes operaelóadások, álarczos menetek s egyéb látványos- ságok, de legkivált az akkoriban igen kedvelt paraszt-lakodalmak nézóterei. József császár ideje óta Brünn, Olmütz, Znaim és Iglau városainak már állandó színházuk is van, de még nincsenek állandó színtársúlataik, hanem csak vándorszínészek csapatai váltják fól egymást színpadjukon. 1723-ból veszszük az elsó hírt, hogy ilyen színtársúlat volt Olmützhew ; a „komédiás- kompánia" igazgatója Steinmetz Lajos Ágost volt. 1770-ben épúlt e varos elsó állandó színháza a Niederringen, „a mészárszékek alatt" 10.000 forint kóltségen. E színház 1830-ig állt fónn, a mely évben Kornhäusel udvari építész ezer személy befogadására alkalmas újat épített. Egy 1844-ból való útleírás a Burghauser igazgatása alatt álló olmützi színházat „az ósszes ausztriai kisebb színpadok legjobbjai egyikének, ha nem a legjobbnak" mondja. Znaimban a feloszlatott clarissa-kolostor kápolnáját alakították át 1784-ben színházzá, melyet 1829-ben az akkori idókhóz képest igazán díszesen és jó ízléssel újítottak meg. Iglau 1849-ben kapott Okonsky gyáros áldozó készsége folytán saját színházat, melybe 1.200 személy fér. A morvaországi német színügy tórténete elsó sorban természetesen az ország fóvárosának színpadjától függ. Brünnhcn 1732 óta van állandó színház, melyet a város kózónsége saját kóltségén építtetett a Krautmarkton lévó ú. n. „Tavernhaus"-ban. 1785 január 14-én a színház elöször s egy évvel utóbb másodszor is leégett. E túzvész után újra fólépúlt s 1844-ben teljes átalakításon ment keresztúl, a melyból egész takarosan, sót díszesen kerúlt ki. Az 1870. évi harmadik túzvész teljescn elpusztította e színházat. Helyette elóbb egy csínos ideiglenes színház épúlt, mely 1871 január l-én Mozart „Don Juan"-jával és az akkori igazgatónak, Frankel Adolfnak prológjával nyilt meg. A Helmer és Fellner tervei szerint igen szépen