Page - 298 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

298 Borbáláról és Margitról szólók, stb.) ugyancsâk a hiórva papok Vaílásos íhletének termékei. Költöi tehetségre valí a Krisztus ifjúságáról szóló krumaúi t'ôredék és a Spor duse s telem (A lélek harczà a testtcl) czímú vitázó versezet is, a mely azonban nem sok elmeélt és eleveñséget mutât. A Nagy Sándorról Való romantikus eposznak (Alexandreis), Castilionei Valtèr latin erédetijé eZ elég Ónálló utánzatának szintén vân néhány morva eredétre valló tóredéké. Marcó Polo ázsiai útazásának, továbbá John Mandevillc ütleírásának fordítá^ Sáiból is nlaradtak ránk morvaországi másolatok. A sziléziai Magister Conrad sajàt szerzeményú cseh glosszákkal ellátott Sequentionariusa is Morva- országra mutât, a «hol Bzenecky Václav másolta le. E munkás korszak legszebb dísze azonban a nagy Katalin-legenda, melynek ismeretlen, de üde költoi tehetséggel megáldott szerzóje valószinúleg szintén morva volt. E kolteményre alkalmi'il IV. Károlynak Szent Katalin iránt tanúsitott áhitatos tisztelete szolgálhatott. Nem egy terjengós részlet mellett egészben e mú igen szép költöi képét adja a hanyatló pogányság eilen diadalmasan elóre nyomúló kereszténységnek, az érzéki szerelem és az angyali tisztaságú vallásos érzúlet küzdelmének, valamint a vértanúi hósiességgel párosúlt alázatos onmegadásnak. I. Ferencz József O Felsége kegyes kozbenjárására e nyelvtudományi tekintetben is igen nagy becsíí irodalmi emlék egyetlen kézírata évszázados rejtekhelyéról, a stockholmi konyvtárból két, addig ismeretlen és gyönyöru irású bibliaforditással együtt visszakerúlt honába s most a briinni országos levéltárban órzik. De IV. Károly nemcsak a tudományt és irodalmat pártolta, hanem alattvalói anyagi jóllétét is szivén viselte. Mint mindig és mindenütt, úgy itt is szabadabb erkölcsök s fényúzóbb élet léptek az emelkedó vagyonosodás nyomába, a mi egyes elmélkedóbb vallási rajongókat és erkolcsprédikátorokat arra indított, liogy az elvilágiasodó korszellem eilen tiltakozzanak s a való élet és az eszményi erkölcsök közt tátongó ürt kiméletlenúl foltárják. Elsóúl említendó ezek kozúl a kremsieri Milií János, a királyi kanczellária iktatója, ki a cseh népet ismét a tiszta hitre s szigorú erkölcsökre visszatéríteni buzgólkodott s igen sok tanftványra és követöre is talált (köztük volt a v cseh bölcselet megalapítója s a legkiválóbb ó-cseh prózaíró, Stítnéi Tamás is), s így a huszita mozgalom ùttôrôje lón. A huszita harczok viharai Morvaországban nem okoztak nagyobb károkat. Husz tana itt is számos kovetóre talált, kik a késóbbi morva és cseh testvérek felekezete számára készítették eló a talajt. A cseh nyelv ismét