Page - 340 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

340 udvarának szépségével valamennyit folúlmuló Buëovitz, Raíitz, a nagyszerú Namiest, a pompás Ullersdorf, Eyvanovitz, Ungarisch-Ostra (1620) kastély, stb. Mindezen kastélyok emeletesek, szabályos elrendezésúek ; szép termeik, kényelmes lépcsôik vannak; legfóbb díszüket azonban árkádos udvaruk teszi. Egyik-másik kastélynak a belseje még elég jó állapotban van, így Chropin kastélynak a lovagterme. Épületeinek sokaságánál, belsó díszének épségénél fogva valamennyit fölülmülja Teltsch kastély, a Neuhaus nemzetségnek egykori székhelye. Neuhaus-Teltsch Zachariás 1554-töl 1580-ig emelte mindezen épületeket, köztük két hatalmas árkádos épületet, továbbá az aranyos, a kék és a márványos termet, a fegyvercsarnokot, a kincstárat, a Gyórgy kápolnát és a kastélykápolnát. Valamennyi helyiségnek részint faragott, részint stucco mennyezete még ép állapotban van. Késóbbi idóból való Buíovitz kastélynak öt díszterme, köztük a császárszoba, melynek oldalát római császárok mellképei, másik oldalát V. Károly császárnak a törökök elleni harcza, mennyezetét Diana és kisérete, Mars, Europa és más alakok díszítik. Mindezen ábrázolás gazdagon aranyozott domború stucco mú. Említésre méltó még Pirnitz kastély császárterme, mely az elóbbihez hasonló, végúl a Namiest kastélyban levó nagyszerú sala terrena, mely most konyvtár. A renaissance második, vagyis a kora barokk múvészet korszaka összeesik az ellenreformatio idejével; tulajdonképen a XVI. század végével kezdódik, a XVII. század kôzepéig tart és az egyházi épitkezésnél jut érvényre oly idóben, mikor a világi építkezésben még majdnem kizárólag a renaissance uralkodik; mert az ellenreformatio már II. Rudolf alatt kez- dódik, tart Mátyás uralkodása alatt és belenyúlik II. Ferdinánd uralkodása idejébe. Az ellenreformatio czélja az, hogy útját állja a protestantismusnak, mely Morvaországban általánosan el volt terjedve, és hogy a katholikus egyházat ismét uralomra juttassa; Olaszországból és Spanyolországból új szerzetes rendeket, köztük kivált a jezsuitákat honosítják meg és így kezdik az ellenreformatiót. A Fehér-hegy melletti csata (1620) után megtört a nemesség hatalma ; Morvaországban megdóltek legerósebb támaszai : Alttitschein, Cernahora, Helfenstein, Hochwald, Plumenau, Stramberg; a régi nemzetségek egy része a csatamezón elesett, másik részét hóhér keze végezte ki ; sokan elmenekültek az országból, másokat meg számúztek. A császár és a birodalom gyózelmes párthíveinek sorából keletkezett új nemesség lépett a réginek helyébe és birtokaiba. Az ellenreformatio teljes gyózelmet aratott; az országban számos templomot és apátságot alapítottak