Page - 346 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

346 E korszakbeli nevezetesebb hosszanti templomok: a minoriták, a Domonkos-rendiek és a jezsuiták temploma Brünnben, a búcsújáró templom Turasban, a jezsuita templom Iglauban és Olmützben és még több; az 1650-tôl kezdve mind inkább szaporodó és utóbb valóságos kozépponti építményekké alakúlt kupolás templomok kozúl a nagyobbak : az Olmütz melletti szent hegyen álló templom, a Borbála templom Buchlau mellett, a Mihály templom Olmützben, a velehradi búcsújáró templom, a kastély- templom Frainben, Jarmeritzben, az apátsági templom Raigernben, a hosteini, kiriteini, sloupi búcsújáró templomok, a mühlfrauni templom, stb. Nagyszerú apátságok : Neureisch, Saar, a brünni Tamás kolostor, a Hradisch kolostor, mely az országnak legnagyobb és legszebb egykori apátsági épülete, a jezsuiták conventje és convictusa Olmützben, az apátsági épület Raigernben és a nagyszerú, de nem befejezett kolostor Kloster- Bruckban. Az udvar és a papság mellett Morvaországnak részben Olasz- és Spanyolországbói betelepített nemessége, mely a nem-katholikus nemesek nagy birtokaiba lépett, nagyszerú kastélyok és városi paloták építése által szintén elómozdította az építkezést. Igy sok és nem ritkán kiváló tebetségú múvész nyert foglalkozást, a kiknek sok idegen és hazai segédjük volt, sót némely fóúr saját épító múhelyet tartott, a mennyiben számos építményeinél egyidejúleg több építészt, építómestert, sok szobrászt, festót, kófaragót, stucco-díszítót foglalkoztatott, mint példáúl Rottal gróf, a ki egy maga Holeschaut s még néhány kastélyt és tíz templomot épített. A kifejlett barokk múvészet idejében a következö nevezetes kastélyok és paloták keletkeztek: Holeschau (1650), az olmützi rezidenczia (Fontana), Frain kastély és annak temploma (erlachi Fischer és fía), Plumenau, Aussee, Kremsier, Buchlovitz kastélyok, Budischau kastély átalakítása, Seelovitz, Kunewald kastélyok, Nikolsburg kastély helyreállítása, a Dietrichstein- Seelovitz palota Brünnben, Joslowitz (Fischer), Milotitz, Austerlitz, Raitz, Napajedl, Bystritz és Rosswald kastélyok. E kastélyokat nagyszerú kertek egészítették ki, a melyek közt az 1731-ben Ullersdorfban keletkezett holland múvészetú kert volt a leg- nagyobb; ehhez sorakoznak Holeschau, Austerlitz, Jarmeritz, Kremsier, Pirnitz, Seelovitz, Buchlovitz kastélyok kertjei. A kastélyok legnagyobb részének tekintélyes terjedelmét még növelik a hozzájuk tartozó melléképületek, melyek kellóleg csoportosítva és egy-