Page - 368 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

368 oszlopok, melyek a szobrászoknak fölötte háladatos füladatúl kinálkoztak. A pestis emlékére oszlopot emeltek Brünnben 1680-ban, Iglauban 1690-ben, Olmützben 1716-tól 1752-ig, Ungarisch-Hradischban 1718-ban, Altbrünn- ben 1728-ban, a brünni Krautmarkton 1729-ben, Mährisch-Neustadtban 1730-ban, stb. Az emlékoszlopok közt legkiválóbb, sót nagyszerú hatását tekintve elsó rendu munka a Szentháromságnak 35 méter magas oszlopa Brünnben, a melynek folállítását Render Venczel olmützi kófaragómester kezdte meg; halála után még három mester dolgozott rajta; többszöri megszakítás kovetkeztében 37 év múlva (1716-tól 1753-ig) készült el és 150.000 forintba került; Mária Terézia császárné és férje jelenlétében nagy ünnepélylyel szenteltetett fol. Ezen emlékoszlop építészetileg is érdekcs; több fokú lépcsózeten kápolnaszeríi, pazarúl díszített és sarkain pillérekkel szegélyezett alkotmány áll, mely alapját teszi egy szép arányú, szintén dúsan díszített korinthusi oszlopnak, a melynek koronáját a Szentháromságot ábrázoló pompás csoport alkotja. Az emlékoszlop szobrait Zahner készíté és pedig 21 szobrot, melyek mindegyike 3 méter magas: 12 gyermek alakját, melyek 2 méter magasak, 6 mellszobrot, továbbá a Szentháromság 7'/2 méter magas és vörös rézból kivert csoportjának mintáját, végúl Mihály fóangyalnak szintén vörös rézból kivert alakját. Az építészetileg és szobrá- szatilag rendkivúl gazdag és pazarül aranyozott emlékoszlop a tömegek arányos megosztásánál, a számos csoport helyes elrendezésénél és a vonalok szép, összhangzatos meneténél fogva valóban nagy hatású. Morvaország a fémból készült szobrok között is több jeles munkával dicsekedhetik. A mennyiben a fém megmunkálása a müvészi ipar korébe tartozik, a melyról külön lesz szó, e helyütt csak a brünni Haubitz harangöntö családnak és azoknak rövid megemlítésére szorítkozunk, a kik az országban és a külföldön egyaránt hírnevesek és kercsettek voltak, mint példáúl a boskovitzi udvarnál élt Benesovsky János (1508-tól 1526-ig), azután Cimperghi Brixius (1514 — 1596), a ki Prágában tartózkodott, a brünni Jarosch Ferencz, a ki a prágai Belvedere szép kútját onté (1554 —1559), a nürnbergi Tauch Simon (1601), a ki Brünnben élt s hires harangöntö és fegyverkovács volt. András harangöntö múve (1565) az a szép mozsár, melynek külsejét a bethlehemi gyermekgyilkolást ábrázoló domború mú díszíti. Említésre méltó a raigerni kereszteló medencze, mely ónból van öntve; három szépen formált kecskelábon áll; körülfutö széles övben a 12 apostolnak helyesen rajzolt, jól mintázott és színezett alakja díszíti;