Page - 371 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

371 czirbolyafenyúból faragott, számos alakkal díszített f<5 oltárral gazdagította, melyeket Prokop tanár terve szerint Leimer bécsi szobrász készített. Az altbrünni kolostor-templomban mostanság állították föl a Krisztus kín- szenvedését ábrázoló óriási csoportot (34 méter hosszú, 2 méter magas), melyet Griessmann János imsti naturalista szobrász (meghalt 1892-ben) czirbolyafenyúból faragott; kissé nyers munka, helylyel-kózzel rajzolási hibái is vannak; egészben véve azonban jó hatású. Az ugyan ezen templom fó kapujánál levó szép csoportot, mely Mária koronázását ábrázolja, Winkler Alajos innsbrucki akadémiai szobrász faragta. Ha befejezésúl ósszefoglaljuk a mondottakat, azt látjuk, hogy Morva- ország a múvészet terén a XIX. század kivételével minden korszakban meg- állta helyét; nem csekély számú igen kiváló múvet hozott létre, a melyek méltók arra, hogy Ausztria és Magyarország múvészeti alkotásainak nagy koszorújában helyet foglaljanak. A XIX. század végén Morvaország is újra hozzá látott a munkához, hogy el ne maradjon a többi országtól abban a korszakban, a melyben I. Ferencz József, a lovagias és múvészetkedveló császár és király dicsó uralkodása alatt a múvészet a legnagyobb meg- becsülésben és pártfogásban részesúl. Festészet. Morvaország míg egy felól tiszteletre méltó helyet foglal el az építé- szetben, más felól a festészet terén is, habár nem onálló, mindazáltal igen élénk tevékenységre és érdemes múvekre hivatkozhatik, a mit annál inkább szükséges kiemelnúnk, mivel a múvészet az alkotásra serkentó vezérhely híján fölötte kedvezótlen korúlmények közt tartotta fönn magát. A ki a morvaországi festészet fejlódését meg akarja ismerni, annak figyelmét elsó sorban a miniatur-festészet termékeire kell irányoznia. A képírásnak ezt az ágát korán kezdték itt gyakorolni. A kolostorokban és levéltárakban, jelesúl a múveltség fó helyein, így Brünnben, Olmützben, Iglauban és Znaimban sok és nagy becsú miniatur-képek találkoznak. A leg- régiebbek egyike az obrovitzi evangeliarium. Ez pergamenre írt codex, az olmützi tanúlmányi kónyvtárban óriztetik; a Brünn melletti Obrovitz egykori prémontrei kolostorból származik és úgy az irás, mint az építészeti és ékít- ményes rajz tanúsága szerint a XI. században keletkezett. A román építészeti formák és a kezdóbetúk rajza egyaránt durva és nyers. 47*