Page - 384 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Volume 17/1

384 származású híres Schmid, a ki morvaországi templomok számára is több pompás színezésú oltárképet festett, ilyenek: a brünni székesegyháznak Kcr. Jánost és Szent Borbálát, az obrovitzi plebánia-templomnak Szent Norbertet és Szent Agostont, a vranaui templomnak Nep. Szent Jánost és Salezi Szent Ferenczet ábrázoló oltárképei. Az elóbbi mellett említésre méltó Chvátal Márton Ferdinánd, másként Quadal, a ki Morvaországban a Kojetein melletti Niemíitzben 1736-ban született. Számos arczképet, katonai és életképet és jól sikerúlt állatképeket festett. A rézmaratást is gyakorolta. 1784-töl 1790-ig Bécsben tartózkodott; az ottani múvészeti akadémia kép- tárában levó egyik jelesebb festménye az akadémia modell-termét ábrázolja. E festményt a híres Jacobé rézbe metszette. A múvész saját arczképe a florenczi Uffizia-gyújteményben óriztetik. Quadal szép tehetségú és sok oldalú múvész volt; múvei annak idején nagy kedveltségnek órvendettek. Sikerekben és kitúntetésekben gazdag életét Szent-Pétervárott 72 éves korában fejezte te. Morvaország a XIX. században számos festóvel dicsekedhetik, a kik kózúl tóbben szúkebb hazájukon kivúl is ismertekké, sót híresekké váltak. Nevezetesebbek: Krumholz Ferdinánd portugaliai udvari festó, a ki Hofban 1810-ben született és Bernben 1878-ban halt meg, Stöckler Manó a víz- festmény jeles múvelóje, Schwoiser Ede kiváló genre- és torténeti festó. Ezekhez sorakoznak azok a kiváló múvészek, kik mostanság Bécsben élnek, névszerint: a jamnitzi születésú Charlemont Húgó, a neutitscheini születésú Berger Gyula, a múvészeti akadémia tanára, Veith Ede, Kasparides Ede, a littaui születésú Temple János, a brünni Ledeli Móricz, Vita Vilmos, a Páris- ban éló Jettel Jenö, a Münchenben éló Flesch-Brunningen Luma és mások. Azok kózúl, a kik Morvaországban éltek, vagy még most is élnek, megemlítjük Hodak Arnoldine virágfestónót, Zeleny József és Mayssl Antal arczképfestóket, lovag Felbinger Ferenczet, a ki Münchenben tanúlt és Pirchan Emilt. Az utóbbi a Vranau melletti St.-Kathareinban 1844-ben május 21-ikén született, a bécsi akadémián Rahl Károly tanítványa volt. Nevezetesebb múvei: „Madonna", „A haldokló Üdvözitö", „Idegen leány" és anyjának arczképe. Tóbben sikerrel múvelik a sokszorosító múvészeteket is. Jeles réz- metszeteket készítettek : Olmützi Venczel, Götz Gottfried Bernát, Marek Quirin, Axmann József. A rézmaratásban kitúntek : Rektorzik Fcrencz, Roller József tanár és a már említett Charlemont Húgó.