Page - 446 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2

446 továbbá annak minden oldalát folkaroló módon s eredményes hatással képviselik az „Ilhistrirtes österreichisches Jagdblatt" (Brünn) és az „Aus unseren heimischen Wäldern" (Znaim) czímú vadászati szaklapok. Az „österreichischer Kurzhaar-Club" (osztrák vizslatenyésztó és neme-' sitó egyesúlet) Morvaországból kiindúlva már eddig is meglepó sikerrel igyekszik a róvidszórú vizsla nemesítésén, a mely téren elért haladását a morva vadvédó egyesúlet rendezte évi kutya-kiállítások és vizsgálati vad- nyomozások alkalmával mutatja be. A mint tehát látható, Morvarszágban a nemes vadászmesterségnek minden ága fényes képviselettel dicsekedhetik és virágzik is e szép tarto- mánynak erdóben és vadban dús térein, a hol úgy a fóúri nagybirtokos terjedelmes vadászterületein, mint a zordon hegyi erdók súrújében s a rengó kalászos rónákon cserkészó lesipuskás szerényebb kedvtelésének szúkebb határi közt, mindenkor dús zsákmánynyal kecsegtet a vadász-szerencse. Halászat. Még mintegy nyolcz évtizeddel ez elótt a halászat Morva- országban és Sziléziában (a melyek akkoriban még egy országos kormányzat kotelékébe tartoztak) sokkal magasabb fokon állott, mint ma. E tartomá- nyoknak ugyanis abban az idóben még 43.000 holdnyi területú tavaik valának az egykorú országtáblai kimutatások szerint. Ezeknek a tavaknak pedig a jóval nagyobb részük a morva órgrófságra esett. Holott ma a két tartományban mindössze alig van 3.000 holdnyi tóterület a halgazdaság szolgálatában. Az egész többi tóterületet a mezógazdaság, fóleg a répa- termesztés foglalta le. A folyami halászat is részint teljesen áldozatúl esett, részint legalább tetemesen károsodott az utóbbi évtizedek alatt folvirúlt iparágak miatt, a melyek a gyáraikból kiómló szennyvizeknek tobbé- kevésbbé ártalmas anyagaival hovatovább mind élettelenebbekké teszik Morvaországnak hajdan halakban oly dús folyóit és patakjait. Mily nagy fontosságú volt pedig egykor pl. a Morva folyóban üzött halászat, az abból is kitetszik, hogy Homann Ker. János Nürnbergben 1714-ben kiadott világ-atlasza a morva órgrófság hradischi kerületét, a melyet a Morva szel át, az ennek halbóségét jelképezó s különösen jellemzó ábrával túnteti ki. S valóban addig, míg vizét a gyárak be nem szennyezték, a Morvában ötven külonféle halfaj élt, melyek kozúl kivált a lazacz, pisztráng és pér (Thymallus) a folyó felsó forrás-vidékén, a menyhal a Müglitz és Kremsier közötti részen, alább pedig a ponty, csuka és harcsa volt tetemes számban