Page - 474 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2
Image of the Page - 474 -
Text of the Page - 474 -
474
a takâcsmesterségben valamikor âltalânos volt és még ma is igen gyakori.
Mindazonâltal ez iparâgban is föltartöztathatatlan a gazdasâgi és târsadalmi
szempontböl magasabb fokon allô gépmunkàra valö étmenet. Nagy érdemûk
éjszaki Morvaorszäg vezérlô vâllalatainak, hogy meg tudtâk ragadni a kellô
pillanatot, a melyben tetemes âldozatok és nagy erôfeszités ârân sikeresen
végre volt hajthatö a haziböl nagyiparra valö âttérés. Elôl jârt a czérnafonâs
ipara. A nagyobb vâllalkozôk ugyanis szâzadunk közepe tâjân érezték a
külföldi szövögyäraktöl valö fûggésûket s ezen ugy igyekeztek segiteni,
hogy maguk is âllitottak szövögyärakat. Az üj gyärak gépeit eleintén csak
vizerô hajtotta, de azért mindjârt nagyobb berendezésuek voltak. A siker
igen szép volt s még csak növekedett, mikor az éjszakamerikai hâboru
kôvetkeztében a gyapotbehozatal tetemesen csökkent. Ma mâr a lenfonâs
az orszâgnak kivitelre dolgozö iparâgai kôzé tartozik és, mint a pamutfonâs,
a legmagasb muszaki tôkéletességre jutott. Gyârszerû festö-, szinnyomö-,
fehéritô- és kikészitô-muhelyek berendezése nagy mértékben fokozta a morva
pamutszövet-ipar fôllendûlését, a mely folytonos haladâsâval régi jö hirnevét
a külföldön is fönn tudja tartani.
A szövöipar kôrébe vâg még a harisnyaszô'vés és -kôtés is, melyek
részben hâziipar természetûek, nemkülönben a tricotszövetek gyârtâsa,
a szintén hâziiparral kapcsolatos ruhavarrâs és a fez-gyârtâs, valamint az
egyetlen, de kittinö berendezésû üzlettel képviselt Bobbinet-csipkeszôvés.
A kalapossdg 1865-ig nemcsak Morvaorszâgban, hanem egész Ausztriâ-
ban is kizârôlag kézmuipar volt, s e miatt sem a honi területen nem tudott
nagyobb virâgzâsra jutni, sem a külföldnek mär gépekkel dolgozö verse-
nyével mérkôzni. Csak mikor 1865-ben a Hückel J. fiai czég, melynek meg-
alapitöja, id. Hückel Jânos, 1837 öta szintén csak kézimunkâval folytatta
e mesterséget, Neutitscheinben a legujabb angol és amerikai gépekkel
szerelte föl és gôzre rendezte be gyâràt, induit a morvaorszàgi kalaposipar
addig nem is sejtett lendûletnek. A nevezett czég évrôl-évre böviteni volt
kénytelen gyàri helyiségeit, s ma mâr a foldkefekség összes mûvelt âllamai-
ban vannak vevôi. E morva gyâr az egész euröpai szärazföld legnagyobb
ilynemû ipartelepe, a mely jelenleg körulbelul 1.200 munkâst foglalkoztat.
A biïripar is rendkivûl nagy muszaki haladâst mutât és tetemesen
megerösödött, miöta kézmuvességi fokârôl gyâriparrâ emelkedett. Fö helyei
Brünn és Trebitsch, a hol a bôrnek kész ârûkkâ valö fôldolgozâsa, neve-
zetesen a czipôvarrâs is ugy gyâri, mint tömeges megrendelésre dolgozö
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Morvaország és Szilézia (Szilézia)
- Volume
- 17/2
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1897
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 14.94 x 21.86 cm
- Pages
- 352
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch