Page - 474 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2

474 a takâcsmesterségben valamikor âltalânos volt és még ma is igen gyakori. Mindazonâltal ez iparâgban is föltartöztathatatlan a gazdasâgi és târsadalmi szempontböl magasabb fokon allô gépmunkàra valö étmenet. Nagy érdemûk éjszaki Morvaorszäg vezérlô vâllalatainak, hogy meg tudtâk ragadni a kellô pillanatot, a melyben tetemes âldozatok és nagy erôfeszités ârân sikeresen végre volt hajthatö a haziböl nagyiparra valö âttérés. Elôl jârt a czérnafonâs ipara. A nagyobb vâllalkozôk ugyanis szâzadunk közepe tâjân érezték a külföldi szövögyäraktöl valö fûggésûket s ezen ugy igyekeztek segiteni, hogy maguk is âllitottak szövögyärakat. Az üj gyärak gépeit eleintén csak vizerô hajtotta, de azért mindjârt nagyobb berendezésuek voltak. A siker igen szép volt s még csak növekedett, mikor az éjszakamerikai hâboru kôvetkeztében a gyapotbehozatal tetemesen csökkent. Ma mâr a lenfonâs az orszâgnak kivitelre dolgozö iparâgai kôzé tartozik és, mint a pamutfonâs, a legmagasb muszaki tôkéletességre jutott. Gyârszerû festö-, szinnyomö-, fehéritô- és kikészitô-muhelyek berendezése nagy mértékben fokozta a morva pamutszövet-ipar fôllendûlését, a mely folytonos haladâsâval régi jö hirnevét a külföldön is fönn tudja tartani. A szövöipar kôrébe vâg még a harisnyaszô'vés és -kôtés is, melyek részben hâziipar természetûek, nemkülönben a tricotszövetek gyârtâsa, a szintén hâziiparral kapcsolatos ruhavarrâs és a fez-gyârtâs, valamint az egyetlen, de kittinö berendezésû üzlettel képviselt Bobbinet-csipkeszôvés. A kalapossdg 1865-ig nemcsak Morvaorszâgban, hanem egész Ausztriâ- ban is kizârôlag kézmuipar volt, s e miatt sem a honi területen nem tudott nagyobb virâgzâsra jutni, sem a külföldnek mär gépekkel dolgozö verse- nyével mérkôzni. Csak mikor 1865-ben a Hückel J. fiai czég, melynek meg- alapitöja, id. Hückel Jânos, 1837 öta szintén csak kézimunkâval folytatta e mesterséget, Neutitscheinben a legujabb angol és amerikai gépekkel szerelte föl és gôzre rendezte be gyâràt, induit a morvaorszàgi kalaposipar addig nem is sejtett lendûletnek. A nevezett czég évrôl-évre böviteni volt kénytelen gyàri helyiségeit, s ma mâr a foldkefekség összes mûvelt âllamai- ban vannak vevôi. E morva gyâr az egész euröpai szärazföld legnagyobb ilynemû ipartelepe, a mely jelenleg körulbelul 1.200 munkâst foglalkoztat. A biïripar is rendkivûl nagy muszaki haladâst mutât és tetemesen megerösödött, miöta kézmuvességi fokârôl gyâriparrâ emelkedett. Fö helyei Brünn és Trebitsch, a hol a bôrnek kész ârûkkâ valö fôldolgozâsa, neve- zetesen a czipôvarrâs is ugy gyâri, mint tömeges megrendelésre dolgozö