Page - 490 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2

490 Nieder-Lindewiese Schroth-fele ismeretes gyögyintezetevel messze földeken hirnevnek örvend. Elvezetes es vältozatos a lindewiesei völgyön ät a ramsaui nyeregre fölvezetö vaspälyän valö utazäs. Toronymagassägig, lerobbantott sziklafalak ment6n, zöldelö erdök melyen, hidakon, patakok es orszägütak fölött kanyarog a vaspälya kigyövonala s a legmeglepöbb kepek düs sorozata elött vezet el t>ennünket. Innen nem tävolra elerjük a morva hatärt, melytöl a „szileziai Semmeringtt-nek nevezett vasütvonal a Mittelbordbach völgyebe Goldenstein feie ereszkedik alä. Terjünk most vissza Freiwaldau feie, hogy onnan a Hohes Gesenke videkere lätogassunk el. Igy hivjäk a Szudeteknek a ramsaui hägötöl azon völgymelyedesig futö gerinczeit, a melyeken ät a jägerndorf-freudenthali orszägüt es a morva-szileziai fö vaspälya Olmütz feie fut. A 19 kilometer hosszü fö nyereg, mely a Reichensteini hegyseg folytatäsa, a morva hatär menten vonül s beiöle emelkednek ki a szileziai hegyek legmagasb csücsai. A Hochgesenke egesz vilägosan negy csoportra tagolödik: az ejszak- nyugatihoz tartozik a Hochschar (1.351 meter), a Kepernik (1.424 meter) es a morva feien levö Fuhrmannstein (1-377 meter); a közepsöhöz a Rother Berg vagy Bründlhaide (1.333 meter); a keletihez, a tulajdonkepeni Altvater- csoporthoz az Altvater (1.490 meter), a Leitenberg (1.367) es a Morva- orszägban ällö Grosser Vaterberg (1.381 meter) s vegül a Janovitzer Haide a Petersteinnal (1.446 meter) meg a Hohe Haideval (1.464 meter). Az Altvatertöl ejszak feie ägazik el a Hoher Urlich vadregenyes hegytömege, a melyböl emlitendö az Urlsberg (1.129 meter), a Hirschwiesen (1.201 meter), az Urlichkuppe (1.205 meter) es a Bärenfangkoppe (1.216 meter). Ez erdös hegyseg vegsö nyülvänyai a Bischofskoppe (890 meter), a Kammerberg (831 meter) es a Kirchberg (873 meter). A Hohes Gesenke a Szudeteknek täjkepi tekintetben legvältozatosabb es legvonzöbb resze, habär az ösközetekböl es kristälyos paläböl kepzödött küpok alakülatai bizonyos egyöntetüseget mutatnak. Többnyire a szelid hullämokban aläereszkedö tömör kupola-alakot lätjuk, mig a szabälyos küpok ritkäbbak. A lejtök gyakran hirtelen omläsokkal lepnek meg bennünket, a melyekben zord szakadekok nyilnak. A felsöbb hegyi öv egyik jellemzö sajätsägaül tekintendök az egyenkent ällö kopasz sziklaöriäsok, a milyenek a Petersteinon, a Hochscharon, az Altvateron, valamint a Hoher Urlich videken talälhatök. Az idöjäräs viszontagsägai folytän elmällott fölszinü csodälatos sziklatömegek mintegy hatärkövekkent ällanak a szälas es a