Page - 536 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2

536 melyet azutân Jàgerndorf is megkapott. Tetemes haladàst mutât a vârosok fejlôdésében a magdeburgi jog adomânyozâsa, mely a magânjogra vonat- kozott ugyan, de nagy hatâssal voit az alkotmâny tovâbbi alakûlâsâra is. E jogot Freudenthal 1223-ban, Troppau pedig 1269 elôtt kapta; Teschen 1292 elôtt lôwenbergi joggal élt, s 1370-ben kapta a magdeburgit. Az e jogokkal fôlruhâzott vârosokban nagyon hamar szervezkedtek a polgârok gyulései és a polgârmester vezetése alatti tanâcs. Troppauban 1289-ben emlitik a tanâcsosokat, a polgârmestert azonban csak 1413-ban. A polgâr- mester Jâgerndorfban màr 1371-ben, Teschenben 1416-ban, Bielitzben 1427-ben elôfordûl. A polgârok czéhekké csoportosulva, melyek élén a czéh- vagy atyamester âllt, nem voltak egyenjoguak. Azokat, kiknek italmérési joggal fôlruhâzott hâzuk volt, ellentétben a kispolgârokkal és zsellérekkel, nagypolgâroknak nevezték. Ezek tartoztak a kereskedôkhôz és a legelôkelôbb czéhekhez, s kebelilkbôl vâlasztattak a birâk és a tanâcstagok; a lelépô tanâcs iktatta be hivatalâba az ûjat. Igy Troppauban, hol a vârosnak egymâssal rokon fejei kényôk-kedvôk szerint és ellenôrzés nélkiil kezelték a kôzségi vagyont. A vâros adôssâgai szertelenul megszaporodtak s okoztâk azon viszâlyokat, melyek a XVI. szâzadban a polgârsâg békéjét megzavartâk. A troppaui fôesperesség az egész herczegséget magâba foglalta. A tescheni fôesperes alatt âlltak a plebâniâk, melyek szâma a XV. szâzad- ban ôtvenre ment. Zârdâk kôzûl emlithetôk Orlauban a benczés apâtsâg, Teschenben a Domonkos- és Bernât-rendiek, Troppauban a Clarissa-apâczâk, a ferencziek és domonkosok, Jâgerndorfban a minoritâk klastromai. A Jânos- rendieknek Grôbnigben, a német lovagrendnek Troppauban volt telepe. A protestânsok csupân Jâgerndorfban a Hohenzollernek és Freudenthal grôf- sâgban a Wrbanâk alatt nyertek szilârd szervezetet, mely a troppaui tarto- mânyban hiânyozvân, itt a protestantismus az elsô rohamra meg is ingott. Mihelyt az ellenreformâcziô Sziléziâban erôsen megindult, a protestânsok nem sokâra ôsszes templomaikat és iskolâikat elvesztették. Vârosi iskolâk elsô nyomaira akadni 1342-ben Leobschùtzben, 1372-ben Troppauban, 1417-ben Jâgerndorfban, 1488-ban Teschenben. A reformâcziô ôta az iskolâztatâs szép lenduletnek induit, igy Jâgerndorfban, Leobschùtzben, Freudenthalban. Troppauban két kântor, az orgonista, a baccalaureus és a rector fâradoztak azon, hogy az ifjûsâgot az elemi ismere- tekben, a vallâsban és a régi nyelvekben oktassâk; a tescheni deâkiskola jô hirnek ôrvendett.