Page - 546 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2

546 l.ooo lakö utân 29 esetnél magasbra, e kôrûlményen kivül még a fert'âzb betegségek gyakoribb follépése és nagyobb elterjedése is kedvezôtlenebbé teszi, mint a minô Felsô-Sziléziâban. A pdlinkafogyasztds is jobban el van teijedve Alsö-, mint Felsô-Sziléziâban, s ezeknek a kedvezôtlenebb kôz- egészségi âllapotoknak tulajdonitandd az is, hogy a hûlyék, siketnémdk és 'ârûltek szâma Bielitz és Teschen kerületeiben nagyobb, mint az orszâg többi részeiben, jdllehet a nevezett kerületekben sem jut ÎO.OOO lakdra több, mint 30—45 ilyen fogyatkozäsban szenvedö. A lakossâg egészségi âllapotâra îly kâros hatàsû kôrûlmények azonban mindeddig nem csôkkentették tetemesebben annak katonai szolgâlatra valô alkalmas voltât, s ez kivâlt azdta, hogy a hadköteles kor alsd hatârât a 21 életévre emelték, kielégitô, a mennyiben az évenként sorozâsra kerû- lôknek 17—29 szâzaléka bevâlik. A sorozâsi eredmények tuzetesb vizsgâ- latâbôl a katonasorba kerûlô ifjak testalkotâsâra nézve még kitûnik, hogy a testi érettség a sziléziai férfi ifjûsâgnâl valamivel késôbben következik be, mint Ausztria délibb tartomânyaiban ; tovàbbâ hogy az orszâg kôzépsô vidékeirôl, a troppaui, jägerndorfi és freistadti kerûletbôl, valamint Bielitzbôl és a kôrnyékebeli német gyarmatbdl nagyobb szämü alkalmas ifjû kerûl ki, mint a nyugati Szudet-vidék freudenthali, jägerndorfi és freiwaldaui, meg a Kârpâtok éjszaki lejtôi felé esô Teschen és Bielitz keleti kerûleteibôl. Habâr a sorozâsra kerûlô ifjak nagy tôbbsége csupân kôzéptermetû, azért âtlag mégis minden 4—5 elôâllitottra esik egy-egy magas is, mig az alacsony termet miatti visszavetés ritkasâg. E tekintetben Sziléziâban ugyanolyânok az arânyok, mint a szomszédos Morvaorszâgban, a hovâ innen, vagy a honnan ide kûlônben is âtnyûlnak a kûlônféle népfajok, melyek e szép hatârorszâg birtokân osztoznak. A sziléziai népfajok kiilônfélesége senkit sem lephet meg, a ki figye- lembe vette, hogy e tartomânyban Kôzép-Eurôpa déli részébôl az Éjszaki- és a Keleti-tenger felé vezetô két ôsrégi forgalmi ût metszi egymâst : az egyik, a mely Morvaorszâgon keresztûl a Morva folyô ellenében haladva a Szudetek és a Beszkidek nyûlvânyai kôzt, a mâsik pedig, a mely Magyarorszâgon keresztûl a Vâg vôlgye mentén Jablunkaun ât az Odera és a Visztula siksâgâhoz vezet. E természet adta ûtvonalak kôrnyékén vilâgos, hogy kûlônféle népfaji hatâsoknak kell a lakossâg testalkotâsâban is mutatkozniok, a melyekre nézve csakugyan megbizhatô bizonyitékokat nyerûnk a népesség faji sajâtsâgainak elemzésébôl.