Page - 549 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2

549 erre mutât az „oláh" név is, valamint az, hogy egyes goral-törzsek saját- szerú jellemvonásúak, különösen elmondható ez a jablunkai goralokról, kiknek különös és a jazygekre emlékeztetó jazek neve és a magyar nép- viselethez hasonló íinnepi ruhája is ilyenféle nyom lehet. Ehhez járúl még, hogy ez az alsó-sziléziai vidék még ahhoz a terü- lethez tartozik, a melyen 1880-ban az iskolás gyermekek haj-, szem- és bórszínének fôljegyzése alkalmával a legtöbb (40 százalék) szürke szemú gyermek találkozott, ép úgy, mint a huczuloknál, meg más, a keleti Kárpátokban lakó tôrzseknél. Alsó-Sziléziában továbbá még egy saját- szerúség, a szóke hajjal járó barna szem is gyakori aránylag, míg Felsó- Sziléziában az iskolás gyermekek 31.! százalékának szürke szeme szóke hajjal járt együtt. Egyébként úgy a tiszta sz'óke jelleg (szóke haj, kék szem, világos bór), a mely az iskolás gyermekek 22.7 százalékánál mutatkozik, mint e jelleg egyes vonásai, kózúlók a szüke haj Szilézia iskolás gyermekeinek ß6.2 száza- lékánál, a világos b'ór 80 százalékuknál, a világos (kék vagy szürke) szemek pedig több mint kétharmad részüknél, — valamennyi osztrák tartomány között Sziléziában a leggyakoribbak. Sziléziában a sz3ke jelleg az iskolás gyermekeknek csupán 18.4 százalékánál található barnát 4 százalékkal múlja folúl. E typusok tóbbsége lényegesen függ attól, vajjon az illetó tankerület- ben- a német vagy a szláv elem-e az elteijedtebb, mert német vidékeken a szóke, szlávokon pedig a barna fajjelleg a gyakoribb. A haj, bór és szem színének keveredési arányai tehát nem mellózhetó útmutatók a faji sajátságok és a fajkeveredés megállapításánál. A szóke faj jellemvonásainak fóltúnón gyakori fôllépte Sziléziában kétségtelen bizonyítéka tehát annak, mily erósen vannak a német vagy éjszaki faj-elemek e tartomány lakosságában képviselve. Ezen néprajzi kérdések további fejtegetéséhez egyelóre még nincs elegendó tudományosan fóldolgozott anyagunk. Az éjszaki sziléziai határ- vidéken Jägerndorf és Troppau között ugyan tôrténtek becses eredményú régiségtani kutatások; így kivált Buchberg és Lobenstein közt Szilézia bronzkori lakóinak egy nagy kiterjedésú temetd)ét tárták fol. A nagy számmal talált hamvvedrek és kóból, csontból, bronzból készúlt használati tárgyak azonban ez idö szerint még alig tekinthetók megbízható kalaúzoknak arra, hogy segítségükkel s a képzelet szárnyain Szilézia óskorába kalandozva, világosabban lássuk annak néprajzi képét.