Page - 581 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2

581 i vàltakozâs, minô pl. a Verliesen (verlieren) mär csak ritkasâgképen fordül elö. Az / a sikföldön tiszta, a hegyvidéken azonban a lengyel i inyhangjâba megy ât, sôt néha magänhangzöba is, mint az efféle âtmenetekbôl lâthatô : Walt, Walt, Waut (Welt), zëimlich, zeimlich, zeimoich (ziemlich). Erôsen tartja magât az a mely az mp-hez hasonlöan egész sor szöban ôrzi még a régi hangalak nyomät ; ilyenek : Fôdern (Faden), Bâsem (Besen) ; krump (krumm). Az mint majdnem minden nyelvjârâsban, itt is m-be megy ât ajakhangok elôtt: fem/ (fünf); az nd kapcsolatban a hegyvidéken nd-\k lägyül : Hund (Hund), Kinder (Kinder). A magânhangzôk âllomânya tovâbbâ még szâmos hangkiesés és betoldâs âltal is eltérôvé vâlik az tij-felnémettôl. Igy kivâlt az egytagu szavakban kiesésre hajlö a b: ho (habe), gai (gelb), gei (gib), blain (bleiben), gett (gibt), hesch (hübsch) ; tovâbbâ a ch ezekben : glai (gleich), au (auch) ; végul az n az in infinitivusi rag kivételével, pl. : mai (mein), na, nä (nein), söt még a szö belsejében is az -ing képzônél : Sperlik (Sperling), Jünglik (Jüngling). Folyékony mâssal- hangzök és ch utân gyakori a foghangok kiejtés-kônnyitô beékelése : rendlich reinlich), drnôchtan (darnach); schont (schon), Teppicht (Teppich) még vârosokban is hallhatö. Nem szervezeti a h sem szökezdö a elôtt: har (er), kivält az at (ent) elôképzô elôtt : hatlâfa (entlaufen) ; aztän az n ezekben : genung (genug), Brinkl,, nender (näher), beiner (bei ihr). Ellenben a „Mohn" szö jârulék «-jét a Mô-1 ejtô sziléziai nyelvjârâs nem ismeri. Valösäggal kâbitô vâltozatossâgot mutatnak a magânhangzôk. De az az öcsärlö vélemény, mintha ez a tarka vâltozatossâg minden tôrténeti és szelleméleti alap nélkiili, pusztân gépies jelenség volna, legfölebb az irodalmi nyelv hatâsànak jobban kitctt vârosok lakossâgânak beszédére illik. A faluk täjszöläsaiban âltalânos jelenség, hogy az t\ e, a, o sor minden régi hangja a legközelebbi mélyebb hangba szâll le, mig az u a sikföldön rendesen <?-vâ vâlik, a hegységben pedig az z-sorba csap ât. A kôrnyezô mässalhangzök ez ônkénytelen hangvâltozâst kûlônféleképen segitik elô, vagy hâtrâltatjâk ; nevezetesen az r-nek van az a sajâtsâga, hogy az elôtte allô magânhangzôt a hanglépcsô két véghatâra, az i és u felé tolja. Régi i egyszerû magânhangzô elôtt ¿V-vé, kettôs elôtt nyilt ë-vè vâltozott. Ez a magânhangzô, mely mâr a régi sziléziai nyelvjârâsnak is sajâtja, az Oppa-vidéken utâna kôvetkezô födött n elôtt azonban ismét ¿-be emelkedik ; tehât Kend mellett Kind, Wend mellett Wind is hallhatö. Az eredeti iu és iie is alâ van vetve e vâltozâs- nak : ensr (ünsr), ech (euch), Becher (Bücher), jöllehet a hegységben a