Page - 618 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2

618 az ottani cseh lakossäg is ép oly törzsökös-e, mint az Oppa-vidéké, a mely mint Morvaorszäg egykori tartomânya, még ma is az olmützi érsekséghez tartozik. Abböl az idôszakbôl, mikor az Oppa-vidéken a latin és mellette kôrûlbelûl 1350-tôl kezdve 1426-ig a német volt a hivatalos nyelv, a troppaui Strepus Märton (megh. 1278) hires pàpa- és csäszärkrönikäjän kivûl, csak Johannes de Oppaviänak 1368-ban III. Albrecht szämära irott s rajzokkal ékesitett cseh evangeliuma, meg a Beneschaui Konräd mester (1370—1390) Sekvenciondr-a. emlitendô. 1426-töl fogva a cseh nyelv az egyedüli hivatalos mind a troppaui, mind a jägerndorfi tôrvénykezési kerü- letben. A troppaui rendek példâjât követik Szilézia többi, lengyel nyelvü herczegségei is, mi âltal a cseh nyelv érvényesûlésének területe tägül, s körulbelul 1434 ôta a ratibori, 1440 öta pedig a tescheni vidékre is kiterjed. E fordulat idejébe (1420 —1433) esik két papnak, Kosel Miklösnak Jägerndorfban és egy mäsik Miklös nevunek Lobensteinban kifejtett nyelv- mivelô munkâssâga. Amaz cseh és latin nyelvû egyhâzi és vilägi énekeket gyûjtôtt, emez pedig leirta az ûj testamentomot; munkâikhoz mind a ketten cseh szôgyûjteményt mellékeltek. A még meglévô orszägos könyvek, ü. m. a Pûhonok (a troppauiak 141 o-tôl kezdödöleg), az orszägtäbläk (a jägerndorfiak 1404-töl, a troppauiak 1431-tôl), a Roky-k (becsületbeli pörök) s a Snëmy-k (orszâggyûlési hatâro- zatok) mind becses bizonyitékai a troppaui vidék irodalmi nyelve tisztasäga- nak. Ellenben mär a tescheni hasonlö jogéleti emlékek itt-ott a helynevekben és egyes szavakban lengyel hatâsra vallanak. A nemesség e valösägos aranykönyvei selyembe és bärsonyba kötve és gyönyörü czimlapokkal ékesitve külsejükkel is méltôk értékes tartalmukhoz, mely a jogtôrténelem nevezetes forräsaivä teszi e tisztes emlékeket. Az 1562-ben és 1573-ban Olmützben Troppau és Teschen szämära nyomtatott tartomânyi rendeletek târain kivûl e könyvekbol szärmaznak oly iontos dôntvénygyûjtemények, minôk a Prvni pamdtni kniha (1466 —1590), a Cernâ kniha (Fekete könyv, 1540—1573) és a Cervend kniha (Vörös könyv, 1557 —1594). Choltitzi Sedlnicky György P. Ostrauban e könyvek alapjän iija meg jogi kalaûzât (1594). Ugyancsak az irök soräba kell a röluk szölö okiratok alapjän iktatnunk az oly jeles jogtudösokat is, minôk Kravari Tvorkovsky György, ki a jägerndorfi Brandenburgiakkal valô alkotmânyos harczot szitotta, tovâbbâ a Wendrinben 1694-ben elhalt Borek Adäm roztropitzi bârôt.