Page - 621 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Volume 17/2

621 Pälnak egy Stefânia fôherczegnô 0 Fensége albuma szàmâra szerzett dalâval, a PriSla k nâm Vesna do dèdiny szavaival jellemezhetnénk. Susil és Lelek lelkes buzgalommal gyûjtik a népdalokat és szâmos ily gyöngyöt mentenek nieg Sziléziâban az elkallödästöl, mint az emlitettek elsejének gyûjteménye bizonyitja. Krizkovsky, a sziléziai szûletésû kreuzendorfi szûletésû Agoston- rendû szerzetes, a népzene mélyébe hatol s megalkotja Utonuld-ykt, melylyel ütat tör Smetanânak a cseh opéra felé. Szilézia cseh mûkôltésének hijân a népdal tisztitotta meg az izlést s lelkesité Tomâsek Kâzmért kôltôi kisér- letekre, fôlkeltvén egyùttal a népmesék irânti érdeklôdést is. A népdal és népmese becsüszik Vasek tanârnak 1860-ban alapitott Opavsky Besednik czimû folyöiratäba és ennek örökösebe, a Tydennik hasâbjaira. E népies irodalomnak vâlogatott gyûjteménye olvashatö a Vlastivèda Slezskd I. köny- vében, melynek tovâbbi kötetei Szilézia tôrténetét és fôldrajzât tartalmazzâk. Ugyanezen czélnak szolgâl a Vêstnfk Matice Opavské is, a mely tudomânyos munkâssâgra is serkentget. A regény és elbeszélés âpolôhelye pedig Slâma Kronika Slezskd-ja. A troppaui vidék cseh nyelvjârâsa a lengyel herczegségekbôl bevân- dorlott telepedôk régibb, a harminczéves hâborû idejébôl és utöbb Szilézia fölosztäsänak koräböl valö hatâsân kivul sajâtszeru ödon szinezetet mutât, minthogy nincs meg benne az „Umlaut" és még él az i meg a z hang. Lengyel kölcsönszök, mint pl. mitrçga, vagy helyesen illeszkednek a cseh hangtôrvényekhez : mitruiit,| vagy pedig helytelenul : mitrazit'. Hasonlöan jarnak viszont a cseh szavak a lengyel részen. A két nyelv hatârvonalân ne csodâlkozzunk, ha a lengyel falu pinczérnôje igy kinâl meg benniinket : kusek cielçciny, mert hisz viszont a cseh faluban meg ezt hallhatni : kawalek télacého. A hangtan ismerôje azért az ilyektôl nem engedi magât megtévesztetni. Lengyel irodalom. Szilézia lengyel népessége ma 178.000 lélek, tehât csak kis tôredéke az egész lengyelségnek, a melynek Ausztriàhoz tartozö része Kraköt tekinti szellemi gôczpontjânak. Természetes, hogy e kis tôredék is élénken osztozott a közeli Kraköböl szâzadokon àt ide is elhatott szellemi mozgalmakban, habâr olyan lengyel irodalmi munkâssâgrôl, a melynek Szilézia lett volna a szintere, nem igen vannak biztos adatok. Csak az egész lengyel irodalom egyetemes fejlôdését szem elött tartva szölhatunk annak Sziléziâban is hàrom korszakârôl.